Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

2003 óta

Archívum

Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.

41 484 cikk

hegyi juhar

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) botanikai jellemzése

Nevezéktana A tudományos nemzetségnév (Acer) LINNÉtől származik, de eredetét homály fedi. Egyesek szerint a latin acer, acris, acre = erő, tartós szó lehet az alapja, ami fájának tartósságára vo-natkozik. Mások a kelta ac = csúcs szótövet vélik felfedezni benne, amit esetleg a karéjos levelei alapján kaphatott. Fajnevét (pseudoplatanus, eredeti írásmódban pseudo-Platanus) is LINNÉ adta az 1753-ban megjelent Species Plantarum művében, ami sokkal könnyebben ér-telmezhető és magyarázható. A görög pseudes = nem igazi, hamis, ál és a szintén görög platanos = platán szavakból származó összetétel a foltosan leváló kérgük hasonlóságára utal. A XV. századból származó Schlägli-szójegyzék alirus néven említi, későbbi művekben fodorjávor, jávor(fa), szemes jávor, igar, iharfa, fehér juhar, fürtös juhar, közönséges juhar, juharjávor elnevezéssel szerepel. A fodor és szemes előtag a szép rajzolatú (általában sebzett törzsű) faanyagra utal, úgyszintén ennek színét örökíti meg a fehér előtag is. Fürtös juharnak pedig a virágzata alapján nevezik. Elterjedése Elterjedési területe hasonlít a bükkéhez és a közönséges jegenyefenyőéhez, Közép- és Dél-Európára koncentrálódik. A Pireneusoktól a francia kö

Hírek

A lengyel medvék is álmatlanok a téli tavaszban (ForestPress)

Varsó. A szlovákiai medvék álmatlanságáról már hírt adtunk, most hasonló tapasztalatokról számolnak be a lengyelországi szakemberek is. A szokatlanul enyhe tél miatt nem alszanak a medvék a déli-lengyelországi Kárpátokban – jelentette az MTI. A Beszkidekben minden jel arra utal, hogy a barnamedvék virgoncak, és a tavaszias időben eszük ágában sincs holmi barlangokban szunyókálni. A lengyel hírügynökség helyi szakemberekre hivatkozva számolt be arról, hogy a vadetetők környékén más állatokéi mellett medvenyomokat is látni.

Hírek

Erdészeti témák az mtv műsorán (ForestPress)

2005. január 12-én, szerdán délelőtt az mtv1 Napi Mozaik című műsorában (körülbelül 10 óra 45-kor) a Magas-Tátrában a múlt év novemberében megtörtént erdőpusztulásról és a közelmúltban megjelent „Õserdők a Kárpát-medencében” című könyvről beszél Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok főszerkesztője, aki nemrég tért vissza egy felvidéki riportútról.

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Húsvéti versek egy halott erdőről

1. A ledöntött templom A gyermekkorom öreg erdejét Kegyetlen kéz fektette le, Nagyszombat estéjére ép. A megmaradt gyér fák között, Mintha nem történt volna semmi sem: Madár dalolt. Az ég a puszta földre ráhajolt. Isten ledöntött templomában Elmerülve, sokáig álltam. Nekem műtermem volt. Itten dolgoztam én. Ó mennyi emlék, mennyi költemény Ölelte át e vén fák derekát! Most vége hát...

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Lovas favágó

Lovon jő, nem gyalog, Lovon jő, hallgatag: Komor erő. A piros alkonyat Mögötte jő És megnöveszti furcsán, feketén. A fejszét vállára vetette, Mint halál a kaszát, Úgy lovagol A fenyveseken át És megvetőn tekintget szerteszét. A fenyők sötét gyűlölettel nézik: A hóhér ott megyen! Vajjon kivel tart ma leszámolást? Veled? Velem? És holnap ki kerül a bárd alá? A fenyők sötét gyűlölettel nézik, És zúgnak, mint az összeesküvők. S megszólal egy: Én holnap meghalok, – De zuhanva, még összezúzom őt! És zúgnak, mint az összeesküvők.

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Férfi-erdő

Eltűnt az üde smaragdragyogás, A lomb sűrűbb, sötétebb. Április ment, Május nyomába lépett, És közeleg a nyár. Az ifjú erdő komoly férfi már. Összeborult a lomb, Mélyzöld kupola lett. Visszhangoz töprengő kérdéseket, És önmagának harsogva felel. A vihart addig nem engedi el, Míg búgó hangon meg nem áldja őt. A fák: keményderekú gondolatok, Az ősi földből szívnak őserőt. Koronájukat égnek emelik. Ha van Isten, ha nincs: Mindegy nekik. Mert nekik úgy kell élni, mintha volna! Viharban, csendben rájok lehajolna. Mert nekik nőni kell — És nőni — csak az ég felé lehet. Eltűnt az ifjú smaragdragyogás, Sötétebb lett a lomb. Amit harsogva mond: Riadó, érces, telthangú beszéd, Meggondolt felelet. Vagy ünnepélyes, komor hallgatás. Az erdő férfi lett. Kolozsvár, Hója, 1921 júniusa

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Telefonpózna

Elsorvadt, száraz ágai Mint béna karok, kimerednek. Telefonpózna lett a fa: Hírhordozója embereknek. S a többi közt kell állnia. A többi mind faragott oszlop, Legyalult, kinyalt, sima fa, Olyanok, mint az udvaroncok. Ezen még ott az ősi kéreg, És van még benne büszkeség, – S az erdőre még visszaréved. Úgy bontja meg a többiek sorát, Mint a fecsegő, léha népet Egy sötétcsuklyás aszkéta-barát. Az emberek a drótot hozták, Ott állt, útban állt, kapóra jött, Nem vágták ki - csak besorozták. De rajta még az ősi kéreg, A büszkesége megmaradt még, – S az őserdőre visszaréved.

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Dialóg

A harkály kopogtat egy vén fenyőt, Én a botomra dőlve hallgatom, Mint harmadik. Különben csend lakik Körül az erdőn. A harkály: Mit gondolsz öreg: meddig élsz még? A fenyő: Azt jól tudják az istenek, Akik az életem kimérték. A harkály: Mit gondolsz öreg, hogy mi lesz belőled? A fenyő: Bizony mondom, nem függ az se tőlem, Se tőled. A harkály: Az emberektől függ tehát? A fenyő: Az ember nagynak képzeli magát. A harkály: Mit gondolsz mégis: Hiszed, hogy asztalt terítenek rajtad, S melléd telepszik egy vidám család? Vagy ágy leszel, mely mélyen, hűsen altat A nap heve után? Szólj, mit hiszel hát, vén embertelen?! A fenyő: Mit tudom én! Bölcső leszek talán. Talán koporsó. Oly mindegy nekem.

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Fagyöngyök

Ha könny a gyöngy: A fagyöngyök az erdő könnyei, Parányi könnyek, mozdulatlanok, Fák sudarára fagyott sóhajok, Az erdő gyöngybefagyott bánata, Élősködők, mint minden bánat, Amely az élet üterére támad És lassan, észrevétlen Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.

Havilapok

Megjelent a KUKABÚVÁR 2004 téli száma (ForestPress)

Megjelent a Hulladék Munkaszövetség lapja, a KUKABÚVÁR 2004. téli (X/4.) száma. Az újságban olvashatunk többek között a környezetvédelmi kassza „eltűnéséről”, a ceruza-akkumulátorok ésszerű használatáról, az őkologikus, energiatakarékos sütő-főző alkalmatosságokról, a bepelenkázott jövőről, vagyis a kicsik popsijának tájáról, a „Vudufon” 2004. évi reklámzabálásáról, továbbá az építőanyagok újrahasznosításának módjairól.

Hírek

Biomassza a kaiforniai erdőkből (ForestPress)

A megújuló energiaforrások felhasználása az Egyesült Államokban sem növekszik kellően – olvasható a theunion.com honlapon. Mint az alábbiakból kiderül, a gazdasági feltételek sem hatnak ösztönzően, és a jogi hattér sem kedvező, nem beszélve a civil szervezetek által indított perek sorozatáról. Kalifornia kétféle gonddal szembesül manapság, az egyik, a súlyos energiaválság, a másik, a veszélyes mértekig zsúfolt erdők. Ezekre a kihívásokra egy közös hathatós megoldás kínálkozik: a biomassza energetikai hasznosítása.

Versek - Szabó Lőrinc

SZABÓ LÕRINC (1900 - 1957)

A Nyugat második nemzedéke a századforduló táján született, a forradalom bukása után került az irodalom középpontjába. Babitsék is úgy tekintettek rájuk, mint az ő kezdeményeik folytatására; általában formakultúrájukon is érződik, hogy a Nyugat költőitől tanultak verselni, s Babitstól, Tóth Árpádtól; Kosztolányitól indulva találták meg saját hangjukat. Nem egy közülük művészi nagyságban felemelkedett a mesterekig. Költőként is, műfordítóként is az egyik legjelentékenyebb volt közöttük Szabó Lőrinc.

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor (1890-1940)

Erdélyi evangélikus költő. Kolozsvárott született 1890. augusztus 30-án. Kolozsvári jogi tanulmányait szembetegsége miatt nem fejezte be. 1916-tól csak az irodalomnak él. 1921-t?l a Pásztortűz főszerkesztője. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1937-ben és 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben posztumusz az MTA nagydíjával ismerték el munkásságát.

hegyi juhar

A hegyi juhar kórokozói

A hegyi juhar kórokozói A hegyi juhar, mint általában a juhar fajok, nagyszámú kórokozónak a gazdanövénye. Közülük több is viszonylag gyakori a hegyi juhar levelein, hajtásain, kérgében, fájában, ennek ellenére gazdaságilag számottevő károkat, nagymértékű járványokat nem okoz. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a juharok elegyesen fordulnak elő erdeinkben, így a járványok keletkezésének egyik feltétele, a nagyszámú fogékony gazdanövény együttes jelenléte nem áll fenn. Leveleken Rhytisma acerinum A levelek tintafoltossága nevű betegséget okozza. Minden őshonos juhar fajon előfordul, de leggyakoribb a hegyi juharon. Az első tünetek már júniusban megjelennek, apró, pontszerű, sárga levélfoltok formájában. A foltok mérete fokozatosan növekszik, és központjukban fekete, szklerótikus képződmény jelenik meg. A tünetek lassan, csak augusztus második felére fejlődik ki teljesen, amikor a még zöld leveleken a fekete, kerekded szkleróciumok mérete eléri a 7-12 mm-t (1. ábra). A szklerócium üregeiben pálcika alakú, 8-10 x 1 ?m nagyságú spermáciumok tömege képződik. Ezek nem fertőznek, az ivaros folyamat kialakulásában van szerepük. Az ivaros alak a lehullt levelekben, áttelelés után fejlődi

Napilapok

Balaton, az Élő Tó (Zalai Hírlap)

2005. január 4. Gyenesdiás (s. j.) - Jelentősége mellett ígéretes, hogy a Balaton tavaly októberben felvételt nyert az Élő Tavak (Living Lakes) Világszövetségébe, ám a tagság számos kötelezettséget is ró ránk. Az adódó pályázati forrásokat ki- és felhasználva, minden erőket bevetve törekednünk kell, hogy a tó jövője biztos legyen.. A fentieket Gál Lajos, a Forrásvíz Természetbarát Egyesület elnöke hangsúlyozta, aki a Living Lakes céljaival kapcsolatosan elmondta: a nemzetközi szervezet törekvése, hogy fokozza a tavak és vizes élőhelyek, azok vízgyűjtő területeinek védelmét, helyreállítását, rehabilitációját, ugyanakkor szorgalmazza, hogy a világ tavai egységes ökorendszerrel rendelkezzenek. A magyar tengerrel kapcsolatos pályázati anyag kidolgozásában feladatot vállalt a gyenesdiási egyesület, mely a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségén belül - alapító tagként - a környezetvédelmi szekciót vezeti. - A magasabb védelmi lépcsőfokot jelentő tagság elnyerése széles körű civil összefogásnak köszönhető - ismeri el Gál Lajos -, úgy tűnik, a Balaton mellett élők kezükbe vették az ügyet. A nemzetközi kapcsolat által megnyílhatnak azok a források, melyekből az eddig pénzhiány miatt a fióko

Napilapok

Bezárni nem akarják, de... (Zalai Hírlap)

2005. január 5. Lenti, Nagykanizsa (gy. f.) - A Zalaerdő Rt. nem tudja finanszírozni a tulajdonában lévő Kerka Menti Fűrész Kft. veszteségeit, ezért vált szükségessé a fűrészüzem létszámleépítése, illetve az állami cégbe történő visszaintegrálása. A termelés visszafogásával arra is remény mutatkozik, hogy a faipar általános recessziója által sújtott lenti vállalat ismét talpra tudjon állni. Többek között ezt nyilatkozta lapunknak Feiszt Ottó vezérigazgató, reagálva a lapunkban december végén megjelent információkra. Akkor többek között arról szóltunk, hogy a lenti Kerka Menti Fűrész Kft.-nél idén újabb jelentős létszámleépítés várható, a jelenlegi mintegy 70 fős foglalkoztatotti állomány körülbelül felétől válik meg a cég. - Miután a Kerka Menti Fűrész Kft. a 2004-es esztendőt is veszteséggel zárta, a termelés visszafogásáról döntöttünk - mondta a Zalaerdő Rt. vezetője. - Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 12 ezer köbméteres tervvel szemben 2005-ben 8 ezer köbméter fát kívánunk feldolgozni, azt is a piaci igényekhez alkalmazkodva. A leépítés ennek következménye. Feiszt Ottó ezenfelül még azt is elmondta, a faipar 2000 óta folyamatos recesszióval kénytelen szembenézni. A lenti fűrészüze

Napilapok

Célterület a Balaton (Zalai Hírlap)

2004. december 28. Siófok (cz. a.) - A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet, az OECD felismerte a veszélyt, hogy a gazdasági globalizáció során káros hatások érhetik a vidéki területeken élőket. Ezért programot indított a specifikus fejlesztési politika megalapozása érdekében. Ebben a Balaton kiemelt üdülőkörzet, többek között az itáliai Toszkána, a spanyol Baszkföld, valamint a görög Kréta szigete mellett szerepel. A Balaton Fejlesztési Tanács jól hasznosítható külföldi példákat szeretne kapni, hogy azt felhasználva optimalizálni tudja a rengeteg érdekelt fél által befolyásolt fejlesztéseket.

Napilapok

Hatósági feladatok egy kézben (Zalai Hírlap)

2004. december 28. Veszprém (kiss) - Január elsejétől elveszítik hatósági jogkörüket a nemzeti parkok. Ezt a feladatot a jövőben a Zöld Hatóság végzi el. Magyarországon a nemzeti parkok mostanáig a hagyományos szerepek mellett a természet-és tájvédelmi hatósági feladatokat (a védett területeken építési engedélyek véleményezését, erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat) ellátó területi államigazgatási szervként működtek. Ez a helyzet január elsejétől a Zöld Hatóság megjelenésével változik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti parkok ezentúl a hatósági jogosítványok, feladatok terhe nélkül működnek. Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) igazgatóhelyettese elmondta: a feladatkör továbbra is sokrétű marad, csupán a hatósági jogkör vált ki. De a védett, illetve a Natura 2000 hálózat területein szakértőként továbbra is közreműködnek a Zöld Hatóság munkájában. Új feladatot is kaptak: a nemzeti parkoknak együttműködési kötelezettségük van a kulturális örökségvédelmi hivatallal. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium már két éve készült arra, hogy az eddig külön-külön működő hatósági munkát egy fedél alá hozza. A Zöld Hatóság megalaku

Napilapok

Tovább tisztulhat a Zala folyó (Zalai Hírlap)

2005. január 4. Siófok (czene) - A Zala folyó, s ezen keresztül a Balaton vízminőségét is javítja majd az a környezetvédelmi beruházás, ami Zalaegerszegen valósulhat meg európai uniós támogatással. A zalai megyeszékhely csaknem kilenc milliárd forintot nyert ugyanis negyvenkét település szennyvízelvezető rendszerének fejlesztésére. Várhatóan 2005. első félévében megkezdődhet a beruházás, amit 2007-ig fejeznek be. A beruházáshoz lakossági hozzájárulásra is szükség lesz majd, de a pénzek 75 százalékát biztosítja Brüsszel. A Balaton vizét a leginkább a Zala folyó szennyezi. Ennek kiküszöbölése érdekében már régóta folyik a Kis-balatoni védőrendszer kiépítése. Az első két ütem után 47 négyzetkilométernyi terület kialakítása még vissza van. 1999-ben 4.5 milliárd forintra becsülték a visszalévő munkálatok költségeit.

Versek - Váci Mihály

Váci Mihály: TENYÉRBE, ÖKÖLBE

Fű alá, fa alá, madár szárnya alá, tenyérbe, ökölbe, fekete gödörbe, parázs hamujába, tüzek legaljára, palánta tövére, húzódni gyökérre, fillérként lehullni, ágy alá gurulni, kazalba tűnek, pázsitra fűnek, fára repedésnek, sebre kapart mésznek, halakkal iszapba, tücsökkel falakba, zuhogni kosárba, kosárral Dunába, komódokra szentnek, koporsóba szegnek, levelek aljára, világ fonákjára, fű alá, fa alá, madár szárnya alá, tenyérbe, ökölbe, fekete gödörbe.

Versek - Váci Mihály

Váci Mihály: TAVASZVÁRÓ

Töltésoldal, tördelt akácos, a sínnel fut, mint a puli, a fürge gyalogút; földöntúli csillag vezet az állomáshoz. A szél ujja veri keményen: s az útra tűzött nyárfasor suhogva mint a hárfa szól; gyökerek fogóznak a mélyben. A kukorica rendezett seregben visszavonul - a tarló néha lángol; mint csiga szarva: - a világból az utak visszahúzódnak ijedten. A zúgó erdők zöld-kék áradása a föld alá visszaszivárog; a táj kiszáradt meder, csorba árok, s a szárazon maradt hal csillanása minden levél. – A földbe eke vág az arcba ránc és fájdalom a szívbe. Az ember alig bírja eleinte, de aztán tűrhető lesz a világ.

Versek - Váci Mihály

Váci Mihály: SZIGETEN

Az állatok tekintetét irigylem, az erdők sóhajait reggelente. Fenn, magasan kísér a lélek, ha a hegyi úton sétára indulok. A szem éhségeit imádom. Falánk csordák úgy nem legelnek, mint két szemem a lét tolongó dús csodáit. A gyönyörűség ma is megfejthetetlen. Ha szépet látok, szinte sírni kell. S a világon nekem minden mi él és dolga van, meghatóan titokzatos varázs. Értetlenül bolyongok e világban. Nem értem, amit rajongva imádok. Nem tudom, hol van gyönyöreim kulcsa. Az állatok mély titkot hordanak, tudásukat fürkészem egyre. Bölcsebbek a növények, s én nem tudom megközelíteni őket. Szárny kellene nekem, hogy eszméletlenül énekeljek a kicsorduló világ felett, mint a pacsirta. Megtartó gyökér kellene, a hűvös földben, erdők testvéreként osztozni az öntudatlan lét diadalában. Mert éltem én már minden ember módján. Szolgálni akartam és áldozódni, s ezért feladtam boldogságomat. Éltem két évtizeden át betegségekben, munkában kifosztva, mint vadak közé hullott térítő, s az út miatt már sokszor megvádoltam a beláthatatlan célt. S talán ma már másként ragyog előttem. Szeretem én az embert. De már nem mindenkiben. Már egyre jobban csak őt szeretem, akit magamban végső erővel megvalósítha

Versek - Váci Mihály

Váci Mihály: PACSIRTA (2)

Tetszik lentről a vergődő, merész, örökké hajszolt felemelkedés; a mindig magasabb, az örökös, az egyre feljebb feszített körök, a fel! csak fel! az elkápráztató, szívet robbantó vad kapaszkodó. Tetszik a fojtogató szívverés. Ki tudja: e meredek mily nehéz! Mit kell legyűrni, milyen terheket, mily súlyos a szív a világ felett, mikor lehúzza mindenki oda, hol igazán boldog volt valamikor. Körözni csak fenn, mindig afelett, amit bevallhatatlanul szeret, és távolodni mindattól, ami szárnyra bocsátotta: – a hajdani mezők, a föld meleg lehelete, az ismerős táj áldó tenyere; a fészek lenn a porban, fű között már rég nem látszik, de csak afölött száll, csak az a föld pólusa neki, – szívét bénítják hű mágnesei. De lentről egyre űzik hangosan; csak feljebb szállhat, - mérik pontosan! Madárnak addig tartják csak, amíg az égre írja haldoklásait. Addig pacsirta csak a nyomorult, amíg sikolt, vergődik, s lángragyult röpte veszélyes szép csóváival önhullásán nyer újult diadalt, amíg könyörgése spiráljain parittyaként csavarja fel a kín, s mi átszegezi: a lelkesedés dárdája magasra tartja szívét, oda, ahol, ha szól, kiált, dalol, a szív vére a torkon át kiforr. És ő csak száll, lobogva egyre fel.

Versek - Váci Mihály

Váci Mihály: PACSIRTA

Sír! Rí! Vív! Fel, fel a pacsirta. Szél? Szárny? Fény? Ég? Mi cél hívja-viszi? Huss! Száll! Szíve ver; a parányi parittya; s haragja hajítja az égre fel! Kifeszül remegő dala íjja, s jajja nyilát fel fel felröpíti! Dala csobogó forrás, hűs friss víz, a füvek gyökeréről feltört gejzír, az este lezárt szeme-résén felsírt szűrt könny-íz. Dala gyöngylánc drága sora, fűzve a Hold vállaira. Éneke gyöngyház- pagoda, táj, rét mezők csarnoka fölött lebegő kupola. Ég két partja között csoda híd ív. Milyen színeket lát, s szigetet! Oda hív szíveket! Hogy tud szív így a dalok suhogó kardélén, sírások ezüst tűhegyein lebegni, verődni, repesni, apadni - ilyen telin. Verj! Sírj! Fájj csak te sebes torkú madárka! Várj! Csalj! Hívj! Daloddal és égre szegezve! Röptödben veri át szívedet daloló gyönyöröd, a suhogó dárda, sikolyod kitűz az egekre. Szállj! Törj! Hullj a fény roskadó kazlaira, te szikra, te lóbált dalcsóva, parázs! A nyár aranyos meztelen vállaira terül éneked éke a lenge palást. Lenn a kalászból hadd peregjen a mag! Hadd szedegesse azt a veréb meg a hörcsög! Téged a vágy az egek skáláira űz! Fel! Még! Fényt! Egeket! Sugarat! Te a fény húrjai közt verve, repülsz fenn, fenn, hol a nyár k

Partnereink