Barna Tamás
KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ
6000 Kecskemét
Külső-Szegedi u. 135.
1. Virágzás, termésérés és begyűjtés
A molyhos tölgy egylaki, váltivarú. A 4-6 cm hosszú, molyhos tengelyű, porzós virágfűzérek, valamint a majdnem ülő, vagy 2-5-ösével, nagyon rövid kocsányon ülő, jelentéktelen termős virágai május első felében nyílnak. Egymagú makktermései rövid, molyhos kocsányon ülnek. Általában egyesével, ritkábban csoportosan jelennek meg. A makk többnyire tojásdad alakú, változatos formájú és méretű, többnyire 8-20 mm hosszú, általában kisebb a kocsánytalan tölgy makkjánál, csúcsa kúposan hegyes, éretten világos okkersárga színű. Olajzöld hosszanti csíkok előfordulhatnak rajta. A kupacs pikkelyei kicsik, felületük sík, alakjuk tojásdad lándzsás, nyelvben végződők, sűrűn molyhosak(GENCSI-VANCSURA 1992;CSAPODY et al. 1966.).
Noha a tölgyek makkja morfológiailag nem mag, hanem termés, a gyakorlatban azonban mégis magként kezeljük mert élettanilag úgy viselkedik, mint minden más mag.
Ciklikusan, 4-6 évenként hoz jó termést. A termésképződés feltételeit nem igazán ismerjük, ezért ennek rendszeres vizsgálata az erdészeti kutatás fontos feladata lenne.
Gyűjtése október, novemberben történik. A földre hullva azonnal csírázásnak indul, de hajtása csak tavasszal jelenik meg, mert kialakulásához hideg hatásra van szükség.
2. A mag kezelése - a rétegelés
A begyűjtés után a külföldi magkereskedők és csemetekertek rendszerint megtisztítják és a gomba károsítók ellen kezelik a makkot. Ez a művelet általában három fázisból áll: az első fázis egy helyszíni rostálásból áll, amikor a durva szennyeződést távolítják el a magkészletből. Ezt követi az úsztatás, amikor tiszta, hideg vízben megúsztatva, szétválasztják a sérült, léha makkot az egészséges szemektől. Végül elvégzik a gomba elleni kezelést. Ennek legfontosabb eleme a hőkezelés, amely a Ciboria batschiana nevű, fekete rothadást okozó gomba ellen nyújt védelmet. A kezelés abból áll, hogy 2,5 órán át 41 oC-os vízben áztatják a makkot. Ez a hőmérséklet és időtartam a csírát még nem károsítja, de jó hatásfokkal elpusztítja a makk belsejében található gombát, amit felületi csávázószerekkel nem tudunk elpusztítani. Végül általában még egy felületi csávázást is kap a hőkezelés után megszikkasztott makk.
Hazai viszonyok között a gyűjtés után legjobb azonnal elvetni a makkot. A fentiekben leírt kezelések elvégzésére ma még talán egyetlen csemetekert sem vállalkozik Magyarországon. Ha az őszi vetésre nincs lehetőség, akkor tárolni kell a makkot, ami nagy odafigyelést igénylő feladat. Ügyelni kell a megfelelő nedvességtartalom megtartására, mert a tölgyek makkja általában nagyon érzékeny a vízvesztésre. Ha ugyanis a makk nedvességtartalma 30 % köré csökken, a makk visszafordíthatatlanul elveszti csírázóképességét, hiába nedvesítjük újra. Az ilyen magvakat rekalcitráns magvaknak nevezzük.
A túl nedves magvak a tárolás során erőteljesen csíráznak, ami kedvezőtlen gyökéralakulást eredményez a vetés után. A túl hosszú csírákat többszöri erőteljes átforgatással lehet letörni. A gyakori átforgatásra egyébként is szükség van, mert így lehet ellenőrizni a tárolt makk egészségi állapotát: nincs-e penészedés, vagy egér rágás a készletben.
Leghelyesebb, ha 20-40 cm vastag rétegben elterítve, külön erre a célra épített, fagymentes veremben tároljuk. Lehetséges azonban a szabad ég alatt, szalmával letakarva is tárolni. Egy télen át tartó tárolása minőségromlás nélkül lehetséges. További tárolása egyelőre megoldatlan, annak ellenére, hogy számos európai kutatóintézetben foglalkoznak a hosszabb ideig tartó tárolás módszerének kidolgozásával (MULLER-LAROPPE 1993; SUSZKA et al. 1994).
3. A csemetekerti vetés
Amint már szó volt róla, vethető ősszel és tavasszal is. A csemete növőtérszükséglete 25-30 cm2. A takaróföld vastagsága őszi vetésnél 6-8, tavaszi vetésnél 3-4 cm.
A gyakorlat számára fontos néhány adat:
átlag ezermagtömeg (BURKART 2000) 1200 - 1800 g
1 kg tiszta magban átlagosan 550 - 830 db van
1 fm-en megnevelhető 1/0 csemete 34 db
1/1 30 db
Egy év alatt nem mindig éri el a kiültethető méretet, ilyenkor érdemes alávágni és még egy évig nevelni. A molyhos tölgy csemete méretére vonatkozóan sem az európai unión belül, sem Magyarországon nincs előírás [91/1997. (XI. 28.) FM. rendelet; MSZ 20210/3-82]. Ennek hiányában a kocsánytalan tölgyre vonatkozó előírásokat javaslom figyelembe venni.
A magyar erdészeti csemetetermelésben a molyhos tölgy alárendelt szerepet játszik.
|
1. táblázat A molyhos tölgy csemete termelése Magyarországon 1997 -2002. között
A csemetét főleg a lisztharmat károsítja, de ellene kitűnő vegyszerekkel, hatékonyan lehet védekezni.
IRODALOM
BURKART, Anton 2000: Kulturblätter. Eidgenössische Forschungsanstalt WSL, Birmensdorf
CSAPODY I. - CSAPODY V. - ROTT F. 1966: Erdei fák és cserjék. OEF, Budapest. 327. Erdészeti maggazdálkodási utasítás. OEF 1958.
GENCSI L. - VANCSURA R. 1997: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
SUSZKA, B. - MULLER, C. - BONNET-MASIMBERT, M. 1993: Graines des feuillus forestiers - de la récolte au semis. INRA Editions, Paris - Polish Scientific Publishers PWN Ltd, Warszawa. 292.
MULLER, Claudine - LAROPPE, Elyane 1993: Conservation et germination des semences Revue Foresti?re Française XLV. 3. 253-260.
