molyhos tölgy

molyhos tölgy

A molyhos tölgy kórokozói

A molyhos tölgyön előforduló kórokozók nem sajátosak, a többi hazai tölgyeken is megjelennek. Közülük egyesek kevésbé, mások nagyobb gyakorisággal támadják a molyhos, mint a kocsányos- és kocsánytalan tölgyeket. Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy a tölgyeken ismert kórokozók sokaságából a molyhos tölgyön kevesebb faj fordul elő, mint általában az egyéb tölgyeken. Az alábbiakban azokat a kórokozókat vesszük számba, amelyek a molyhos tölgyön hazánkban is előkerültek. A leveleken előforduló leggyakoribb betegség a jól ismert tölgylisztharmat (Microsphaera alphitoides Griff. et Maubl.). E fafajnál, ellentétben a kocsányos tölgyön tapasztalható nagymértékű, járványos fellépéssel, a kórokozó támadása kisebb mértékű. Többnyire a levelek fonákjára korlátozódott laza micélium bevonat formájában jelentkezik, a hajtásokra általában nem terjed ki. Ugyanúgy, mint az egyéb tölgyeken, a kórokozó jellegzetes kleisztotéciumai ősszel a molyhos tölgyön is megjelennek. A molyhos tölgy levelein helyenként előfordul a Phloeospora associata Bub. konídiumos gomba, amely apró, világosbarna, összefolyó foltokat okoz. Az acervuluszok a levelek fonákján keletkeznek, a konidiospórák hialinok, hengeresek, 30-50 x

2005. január 15.

molyhos tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) fájának tulajdonságai és ipari felhasználása

A fahasznosítás szakmai gyakorlatában a hazai tölgyeket két csoportba sorolják: nemes tölgyek (vagy egyszerűen tölgy) és cser. A hibamentes molyhos tölgy színe, rajzolata és fizikai tulajdonságai alapján az első csoportba tartozik, de számos más sajátossággal is rendelkezik. A fatest makroszkópos tulajdonságai, sajátosságai A molyhos tölgy - mint ismert - általában csak harmad-, negyedrendű fává nő. A famagasság ritkán haladja meg a 15 m-t. A törzs gyakran görbe és rendkívül sudarlós. A korai elágazás, a rövid, ágtiszta törzsszakasz miatt a fatest erősen göcsös. A törzsfa felvágása (hasítás, fűrészelés) után jól látható, hogy makroszkóposan a kocsányos és kocsánytalan tölgyhöz hasonlít. Így szíjácsa sárgásfehér, gesztje sötétebb sárgásbarna. Szíjácsa azonban lényegesen szélesebb (hasonlóan a cseréhez). A gesztben gyakoriak a sötét foltok, sávok. A lassú növekedés miatt viszonylag egyenletes, keskeny évgyűrűkkel rendelkezik, de a gyakori ággöcsök évgyűrűtorzulásokat, durva rostúságot eredményeznek. A bélkörüli "juvenilis-fa" 20-22 évgyűrűt foglal magába. A többi tölgyhöz hasonlóan a molyhos tölgy is tipikus gyűrűs likacsú fafaj. Így a korai és a késői pászták határozottan elkülönüln

2005. január 15.

molyhos tölgy

Molyhos tölgy (Quercus pubescens) termőhelyi igénye

Bidló András - Heil Bálint - Kovács Gábor 1. Bevezetés A molyhos tölgy elterjedését és előfordulását az éghajlati tényezők alapvetően meghatározzák annak ellenére, hogy nincs határozott összefüggés a fafaj elterjedése és a makroklimatikus tényezők között. Melegkedvelő, szárazságtűrő fafaj, amely a mainál kedvezőbb éghajlati feltételek mellett terjedt el Közép- és Nyugat-Európában. Közép-Európai fennmaradását inkább mikro- és mezoklimatikus viszonyok határozzák meg. Sekély termőrétegű, kopárosodó termőhelyek jellemző fafaja, rendszerint melegebb, erősebb napsugárzásnak kitett helyeken fordul elő, így elsősorban a száraz, meleg dombvidékeken és középhegységek déli lejtőin találjuk meg. A csapadékosabb, nedvesebb, hűvösebb területeken más fafajok kiszorítják, így ezekről hiányzik (pl.Belső-Somogy, Vas-Zalai dombvidék stb.) (Gencsi-Vancsura 1992). . A molyhos tölgy gazdaságilag kis értékű fafaj, mivel termőhelyei a gazdasági célú fatermesztés számára határtermőhelyeknek minősülnek, ahol gyakran szélsőségesen száraz klimatikus viszonyok miatt a termőhelyek potenciális fatermőképessége alacsony. A talajvédelem mellett feltétlenül szót érdemel a cserszömörcés molyhos tölgyesek esztétikai

2005. január 15.

molyhos tölgy

A TÖLGYEK KULTÚRTÖRTÉNETE, TÁJFORMÁLÓ ÉS KERTÉPÍTÉSZETI SZEREPE

Konkolyné dr. Gyuró Éva egyetemi docens Az istenek tölgyfái, a mítoszok tölgyligetei A tölgy maga mítosz és valóság. A fák királya, az ókori főisteneknek szentelt fa. A tölgyek az ezerarcú és örök természet jelképei, tiszteletet parancsoló, terebélyes, nemes, szilárd, sokarcú és sokhasznú fák. A tölgyfajok rendkívüli sokfélesége, hosszú életkora a változatosság, a folytonosság példája, az időtlenség szimbóluma. Érthető tehát, hogy az ősi kultúrák fatiszteletének bizonyságát adó mitikus költeményekben, mondákban, eposzokban, versekben is központi helyet kap. Ovidius az Átváltozások VIII. könyvében a saját esztelenségével a Föld elpusztítására törő embert mutatja a földhasogató Erüszikthón személyében, akinek fejszéje Ceres (Demeter = Földanya) szent ligetében a középen álló hatalmas tölgyet sem kíméli. …Erisychthon nem tisztelte az istent, egyet sem, tömjént sose füstölt tiszteletükre; mondják még a Ceres ligetét is sérteni merte bárdjával, s az öreg berket megbántani vassal. Egy terebélyes nagy tölgyfa állt a liget közepében, egymaga erdőség; szalagok, táblák díszítették és koszurúk, cél-ért fogadalmak jó jele mindez. Tölgylakozó dryasok gyakran táncoltak alatta, gyakran megmérték,

2005. január 15.

molyhos tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens WILLD.) erdőművelési tulajdonságai

A molyhos tölgy dél(közép)európai, szubmediterrán, domb- és hegyvidéki fafaj. Vertikális megjelenése a déli Alpokban 1200 méter, míg a belső Alpokban (Wallis) 1450 méter (Rubner). [Az itteni előfordulás minimunfaktora a vegetációs időszaki napfénybesugárzás, amely 150-200 kcal/cm2. A száraz, meleg, csapadékszegény termőhelyi viszonyok teszik lehetővé, hogy itt a molyhos tölgy a többi lombos fafajt szinte teljesen kiszorítsa. A terület kiválóan alkalmas szőlő és más mezőgazdasági kultúráknak, így jelenleg ezek aránya ma jelentős (Ellenberg)] Törzsméret, alak, lombozat: Termőhelytől függően egyedei általában 5-20 méter magasak, kedvező talajviszonyok esetén az ún. virgiliana típusok növekedése erőteljesebb (30 m). Csertölggyel, illetve kocsánytalan tölggyel elegyes zárt állományokban - jobb termőhelyeken - a molyhos tölgy idővel növekedésben elmarad, alászorul, s az állományokból lassan eliminálódik. Törzse szinte mindig térgörbe; még zárt állományban is vastag, erős ágakat fejleszt. Szabad állásban nagy, félgömb alakú koronát fejleszt, amely zártabb állományokban szinte mindig szabálytalan alakú. A korona belsejében túlnyomórészben rövid, míg a korona szélén általában hosszúhajtások

2005. január 15.

molyhos tölgy

A molyhos tölgy rovarvilága

Ha a magyarországi fafajokat rangsorolnánk abból a szempontból, hogy melyikhez hány rovarfaj kötődik, akkor a molyhos tölgy a kocsányos és kocsánytalan tölgy után az előkelő 3. helyet érné el. A bronzérmet azonban valószínűleg nem csak a "magyar bajnokságon", hanem az európai versenyben is megszerezné. Jelenlegi tudásunk szerint 600 körüli azoknak a herbivor (=élő növényi szövetet fogyasztó) rovarfajoknak a száma, amelyek a molyhos tölgyhöz kötődnek. A molyhos tölgy (és általában a nálunk honos tölgyek) hordozzák mindazokat az evolúciós és ökológiai jellemzőket, melyeket a tudomány a kiemelkedően magas fajszámú rovaregyüttes alapfeltételeiként tart nyilván. Ezek a tulajdonságok: - széles elterjedésűek - nagy termetűek - hosszú életűek - strukturálisan összetettek - rokon fajaik közelségében fordulnak elő A kiemelkedően magas fajszám mellett érdekes és fontos azt is megemlíteni, hogy a molyhos tölgyhöz kötődő rovaregyüttesek fajainak több mint 40 %-a tölgy specialista, azaz olyan faj, ami kizárólag tölgyeken képes megélni. A magas fajszám és specialista fajok magas aránya együttesen jól érzékeltetik, hogy a tölgyeknek általában, így a molyhos tölgynek is milyen jelentős szerepük van

2005. január 15.

molyhos tölgy

A molyhos tölgyek (Quercus pubescens agg.)

DR. BARTHA DÉNES A nagy alakváltozatosságot fölmutató tölgy nemzetségen belül a molyhos tölgyek gyűjtőfaj alatt a szűkebben értelmezett molyhos tölgyet (Quercus pubescens WILLD.) és az olasz tölgyet (Quercus virgiliana (TEN.) TEN.) értjük. Róluk az Erdészeti Lapok hasábjain is többször volt már szó (EL 1994, 129: 81.; 1998, 133: 15-17.; 2000, 135: 134-136.), a nagyfokú alakváltozatosságukat egy későbbi lapszámban fogjuk részletesen bemutatni. Itt a molyhos tölgy gyűjtőfajról általánosságban és egyes számban szólunk. Nevezéktan A mintegy 450 fajt számláló tölgy nemzetség tudományos neve, a Quercus, a kelta quer = szép és cuez = fa szóösszetételből származik, amit LINNÉ a termetük szépsége alapján adott nekik. A molyhos tölgy tudományos fajnevét, a pubescens-t, WILLDENOW berlini botanikaprofesszor, LINNÉ hű követője adta 1796-ban. Ez a latin pubens,-ntis = felserdült szóból származik, ugyanis a faj hajtásai a felserdült ifjú pelyhedző állához hasonlíthatók szőrözöttségben, tehát a pubescens magyar jelentése pelyhesedő, szőrösödő, lágyszőrű. E faj gyakorta alkalmazott másik, de csak társnévként használható neve a Q. lanuginosa. A francia THUILLIER-től származó fajnév szintén az előbb

2005. január 15.

molyhos tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) csemetenevelése

Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. Virágzás, termésérés és begyűjtés A molyhos tölgy egylaki, váltivarú. A 4-6 cm hosszú, molyhos tengelyű, porzós virágfűzérek, valamint a majdnem ülő, vagy 2-5-ösével, nagyon rövid kocsányon ülő, jelentéktelen termős virágai május első felében nyílnak. Egymagú makktermései rövid, molyhos kocsányon ülnek. Általában egyesével, ritkábban csoportosan jelennek meg. A makk többnyire tojásdad alakú, változatos formájú és méretű, többnyire 8-20 mm hosszú, általában kisebb a kocsánytalan tölgy makkjánál, csúcsa kúposan hegyes, éretten világos okkersárga színű. Olajzöld hosszanti csíkok előfordulhatnak rajta. A kupacs pikkelyei kicsik, felületük sík, alakjuk tojásdad lándzsás, nyelvben végződők, sűrűn molyhosak(GENCSI-VANCSURA 1992;CSAPODY et al. 1966.). Noha a tölgyek makkja morfológiailag nem mag, hanem termés, a gyakorlatban azonban mégis magként kezeljük mert élettanilag úgy viselkedik, mint minden más mag. Ciklikusan, 4-6 évenként hoz jó termést. A termésképződés feltételeit nem igazán ismerjük, ezért ennek rendszeres vizsgálata az erdészeti kutatás fontos feladata lenne. Gyűjtése

2005. január 15.