229 cikk
A recski Lahóca-hegyben – egy ausztrál tulajdonú cég tavalyi próbafúrásai szerint – legkevesebb 31 tonna arany rejtőzik. A nemesfémbányászatra kiírt koncessziós pályázat eredményei szerint Telkibányán egy angol, Füzérradvány térségében pedig egy magyar–angol vállalkozás kezdheti meg a nemesfémek kutatását.
2008. július 15. - Jubileumot ünnepel a magyar erdészszakma: Selmecbányán kereken kétszáz évvel ezelőtt hozta létre alapító oklevelével I. Ferenc osztrák császár és magyar király - az 1735 óta működő Bányászati Akadémián belül - a felsőfokú erdészszakoktatást.
2008. június 7. - Selmecbánya hét csodája - írók és legendák „Bár láthatnám még egyszer Szép vidékét Selmecemnek" Német diákdal „Szép kis város Selmecbánya...” Magyar diákdal „ Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya." Mikszáth Kálmán
Külföld John Fletcher Lacey 1841. május 30-án született New Martinsvilleben, West Virginiában. 1855-ben családja Iowaba költözött.
2007. 11. 15 Kollwentz Ödön példátlanul hosszú, és igen színes életet tudhat magáénak, amelyben mindig is kiemelt szerepet kaptak az erdő fái. Az erdőmérnökkel 95. születésnapja alkalmából beszélgettünk.
2004. június 26. Két város, amely a múltjából él - Selmecet egykor az ezüst, Körmöcöt az arany tette világhírűvé. Selmec ma az Unesco Világörökségének része, Körmöcbánya pedig Szlovákia egyik legépebben megőrzött várával büszkélkedhet
a Gemenci-erdő tudós erdőmérnökéről (Bajai Honpolgár) 2007. szeptember „Elégedett ember vagyok" -mondja a 84 éves dr. Tóth Imre, nekünk Imre bácsi. Ehhez az elégedettséghez a szereteten, a hiten és a munkán keresztül vezetett az út.
2007. október 3. Nézem a város honlapján, milyen idő van odafönt. Szinte hihetetlen, kedd dél tájban 21 fok. Mert amikor megérkezik az ember a hegyekkel körülzárt katlanba, azonnal érzi a különbséget, legalább négy-öt fokkal hűvösebb a levegő, mint Esztergomban vagy akár Léván. Előbb megérkezik az ősz, és tovább marad a tél.
JUBILEUMI ARANYDIPLOMA ADOMÁNYOZÁSA az 1952-ben a BME Földmérőmérnöki Karára Sopronban beiratkozott, és 1957-ban diplomázott földmérőmérnökök részére átadja: a BME Építőmérnöki Kar képviseletében Prof. dr. Ádám József akadémikus
Erdészeti Lapok, 1882. Fekete Lajos írása Száz meg száz szív dobogott fel erősebben a magyar erdészek keblében, midőn elhangzott a felszólítás az „Erdészeti Lapok"-ban, a Máramarosmegyében tartandó közgyűlésben való észvételre. És daczára azon számos akadálynak, melyek ily hosszú utazásnak útjában állnak, s azon kételyeknek, melyeket szaktársainkban az élet gondjai és a kötelesség által kiszabott teendők ébresztettek, mégis százan felül jelentkeztek a közgyűlésre, a mármarosi kincstári tisztviselők kivételével.
Az aranyhomok fővárosa Kecskemét harmadszor fogadja az erdészek nagy családját egy baráti, szakmai találkozóra, hogy megmutathassa a kiskunsági tájat és az itt található erdőket. Harmadszor adhatunk számot az általunk kezelt erdőkben végzett munkáról, beszámolva mindennapi problémáinkról, bemutatva eredményeinket. 1934-1984-2007 Három évszám, három korszak, három különböző társadalmi környezet. Minden korban mások a társadalom elvárásai az erdővel szemben. Más lehet a cél politikailag is és mindezek új gazdasági célokat, új feladatokat határozhatnak meg a szakmának is, melyről beszélnünk kell. 1934-ben az egyesület közgyűlésén megfogalmazódik, hogy „…ha sikerülne elérni a célt, amit magunk elé tűztünk, nem csak sok ezer hold, ma alig termő magyar föld válnék a nemzeti vagyon jelentős alkotó elemévé, de sokszor tízezer magyar testvérünk nyerné el magában az erdőgazdálkodásban és még inkább a termékék feldolgozásában azt, ami annyira hiányzik: a munkát, a kenyeret, a nyugodt megélhetést.” 1984-ben a közgyűlés köszöntőjében pedig az hangzik el, hogy „ötven éve elődeinknek az alföldfásítás előkészítése mellett a gyakorlati végrehajtásból kevés jutott, nekünk annál több. Az a lehetőség,
Tanárok Simonyi Károly, Kossuth-díjas mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár Egyházasfaluban, Sopron vármegyében született, 1916. október 18-án. Édesapja meghalt, még mielőtt ő, a parasztcsalád hetedik gyermeke, megszületett volna. Mire iskolába kezdett járni, a falu egyetlen, kéttantermes iskolájába, az országhatár is közelebb jött a faluhoz, alig néhány kilométerre húzták meg a határt.
SIMONYI KÁROLY (1916-2001) "Esteledik már... Régen a halk, füves, ódon klastromok udvara megtelt jámbor szerzetesekkel ilyentájt, barna csuháju álmodozó szentekkel, akik puha révedezésben mormoltak s mialatt az alázat imája kibuggyant szívükből, fejük áhitatos mellükre hanyatlott..." (Dsida Jenő: Kóborló délután kedves kutyámmal)
Kiadványok Kászoni Zoltán ismert vadászíró fejébe vette, hogy végigjárja Wass Albert életének egykori helyszíneit kincses Erdélyben.
Tanárok VARGA FERENC: HARACSI LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1898 -1978) SOPRONI EGYETEM ERDÖMÉRNÖKI KAR SOPRON 1998.
Tanárok KÁLDY JÓZSEF ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1920 -1983) Írta: HORVÁTH BÉLA Erdésznagyjaink arcképcsarnoka NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR SOPRON 2000
Tanárok ERDÉSZNAGYJAINK ARCKÉPCSARNOKA CSAPODY ISTVÁN - BARTHA DÉNES: FEHÉR DÁNIEL ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1890-1955) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR SOPRON 2000
Tanárok A NYME FAIPARI MÉRNÖKI KAR NAGYJAI WINKLER ANDRÁS: CZIRÁKI JÓZSEF (1928-1992) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SOPRON FAIPARI MÉRNÖKI KAR SOPRON, 2001
