229 cikk
"Bedő Albert" Emlékérem "Kaán Károly" Emlékérem Elismerő Oklevél A "Bedő Albert" Emlékérem kitüntetettjei Alapítási év: 1957. (rövidítések: em - erdőmérnök, e - erdésztechnikus, erdész)
Intézmények A juharfa A kanadai őslakosok már jóval az első európai telepesek megérkezése előtt felfedezték a juharfa nedvének tápértékét, gyűjtötték is minden tavasszal. Történészek szerint a juharfa levele már 1700 táján nemzeti jelképként megjelent a köztudatban. Ebből kinőve, fokozatosan vált a nemzet hivatalosan is elfogadott szimbólumává majd 1965. február 15-én, a kanadai nemzeti lobogó részévé.
Tanárok 1943-ban Marosvásárhelyen született (Magyarországon). Erdőmérnöki diplomáját a Drezdai Műszaki Egyetemen szerezte meg 1967-ben. Az Erdészeti Tudományos Intézetben folytatott 20 éves kutatói munka után Sopronban, az Erdőmérnöki Karon kapott egyetemi tanári kinevezést. 1987-től tanszékvezető, majd intézetigazgató. Kandidátusi fokozatát 1979-ben, mg. tud. doktora fokozatát 1987-ben szerezte.
(1866-2008) 1866. Budapest 1867. Losonc 1868. Debrecen 1869. Kassa 1870. Budapest 1871. Budapest 1872. Torda 1873. Nem tartották meg 1874. Kalocsa 1875. Pilismarót 1876. Budapest 1877. Budapest 1878. Budapest 1879. Székesfehérvár 1880. Mehádia ( Herkulesfürdő ) 1881. Budapest 1882. Máramarossziget 1883. Budapest 1884. Pécs 1885. Budapest 1886. Budapest 1887. Körmöcbánya 1888. Budapest 1889. Budapest 1890. Tátrafüred 1891. Budapest 1892. Budapest 1893. Budapest 1894. Budapest 1895. Besztercebánya 1896. Budapest 1897. Budapest 1898. Sepsiszentgyörgy 1899. Pozsony 1900. Selmecbánya 1901. Budapest 1902. Menyháza-Zöldes (Arad vármegye). 1903. Budapest 1904. Budapest (Rendkívüli, V. 15.) Budapest ( XII. 18. ) 1905. Budapest 1906. Budapest 1907. Pécs 1908. Budapest 1909. Fenyőháza (Liptó vármegye ) 1910. Budapest 1911. Budapest 1912. Budapest 1913. Budapest 1914. Nem volt megtartva 1915. Budapest 1916. Budapest 1917. Budapest 1918. Budapest 1919. Nem tartották meg 1920. Budapest ( I. 9., ez az 1919-es közgyűlés.) Budapest (rendkívüli, V. 29.) A dec. 15-re tervezett elmaradt, a közgyűlések általános betiltása miatt. 1921. Budapest ( 16. V) Budapest ( XII. 17.) 1922. Budapest (Rendkívüli, V
(Részlet Király Pál: Az Országos Erdészeti Egyesület története című könyvéből) Még a Magyar Erdészegylettől átvett és az Alapszabályokban is lefektetett hagyományhoz híven, az Egyesület évente egyszer közgyűlést tartott. A közgyűléseket nagyobbrészt Budapesten tartották meg, de célkitűzéseinek megfelelően igyekezett az Egyesület minél több közgyűlését vidéken tartani. Ennek a törekvésnek több célja volt. A célokat és az elérhető eredményeket talán még senki nem összegezte szebben és találóbban, mint Fekete Lajos selmecbányai akadémiai tanár, választmányi tag, midőn az 1882. évi máramarosszigeti közgyűlés eseményeire emlékezik vissza az Erdészeti Lapok hasábjain:
Események „HA SELMEC HÍV, MI OTT LESZÜNK…” Kedves jó miskolci, soproni, dunaújvárosi, székesfehérvári illetőségű firmák, minden selmeci hagyományokat tisztelő barátunk és társunk! Bizony van úgy, hogy nem maradhat közömbös az ember. Hazánkban történt valami, ami így, vagy úgy, de 2004. december 5-én mindenkit állásfoglalásra késztet. Két muzeális – a közelmúltban szó se róla, nem mindenben egyetértő, de most ezer százalékban ugyanazt valló – ultra supra veteranisszimusz firma fordul Hozzátok egy egyszerű, de velejéig igaz, őszinte kérdéssel.
Tanárok "Egyetemi oktatásra alkalmatlan" (Vivat Academia) Hosszú, sok kakukkos beszélgetés Winkler András professzorral a verselésről, '56-ról, a hagyományokról, az oktatásról és a pedagógiáról, a firmák felelősségéről, a hallgatók pajzánságáról, a felemás zokniról, a fáról és a fafeldolgozás művészetéről
MIKOVINYI SÁMUEL (1700-1750) A tanintézet első tanára, magyar nemes, a Szent Római Császár Őfelségének udvari térképésze és építésze, valamint a Porosz Tudományos Társaság tagja. Matematikát, bányagépészetet, építészetet, bánya- és földmérést oktatott. Sopronban utcát neveztek el róla.
Vándorgyűlések 2004. Kapuvár - Göbösmajor (135.) Finnországi Erdészeti Akadémia a tagállamok szakembereinek Holdampf Gyula, az FVM Erdészeti Főosztály helyettes vezetőjének hozzászólása
Események A csángómagyarok életük sorsfordító eseményei előtt élő kenyérért fohászkodnak.
Városok Mi, Béla Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya - olvasható ónémet nyelven a Város jogait traktáló fejezetben, amelyet eredeti helyesírással közöl a szép kiállítású kötet.
Zene A Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított bányatisztképző iskola, amelyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt, Császári és Királyi Bányászati Akadémia néven vált messze földön híressé.
Intézmények 1735. június 22-én bécsi udvari kamarai szabályzat jelenik meg, amely pontosan meghatározza a Selmecen alapítandó Selmeci Bányászati Kohászati Tanintézet (Berg Schola) tananyagát, az ott tanulók számát, a követelményeket.
