Életút Koltay György élete és munkássága
KOLTAY GYÖRGY élete és munkássága (1899-1961) Írta: Szodfridt István SOPRONI EGYETEM ERDÕMÉRNÖKI KAR SOPRON 1999
Hagyomány
229 cikk
Életút 
Tanárok Fekete Lajos élete és munkássága
ERDÉSZTNAGYJAINK ARCKÉPCSARNOKA FEKETE LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1837-1916) Írta: Bartha Dénes SOPRONI EGYETEM ERDÕMÉRNÖKI KAR SOPRON 1997
Tanárok Moór Arthur élete és munkássága
Írta: TAMÁSSY LAJOS SOPRONI EGYETEM ERDÖMÉRNÖKI KAR SOPRON 1998 Moór Arthur élete és munkássága (1923 -1985)
Tanárok Fekete Zoltán élete és munkássága
ERDÉSZNAGYJAINK ARCKÉPCSARNOKA SOPRONI EGYETEM ERDÕMÉRNÖKI KAR SOPRON 1997 FEKETE ZOLTÁN élete és munkássága (1877-1962) Írta: GÁL JÁNOS
Külföld
SZENT BORBÁLA
December 4. +Nikomédia, 306 körül Minden történetkritikai megállapítás ellenére fény és vonzerő árad Szent Borbálából. Szent Cecíliához és Alexandriai Szent Katalinhoz hasonlóan Borbála tisztelete is jóval megelőzi a 7. századból ránk maradt latin, görög, szír és örmény nyelven megírt legendát, függetlenül attól, hogy a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.
Életút
Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége VI.
Kezdetben helyszíni eljárások kapcsán szóbeli útmutatásokkal és ad hoc kiadott rendeletekkel szabályozza az erdőművelés eljárásait. 1818-ban azonban már szabályzatban intézkedik bizonyos erdőművelési teendőkre nézve.
Életút
Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége V.
Az első kísérletek eredményéről följegyzések nem maradtak reánk. Csak azt tudjuk, hogy a további években is végeztek ilyen kísérletező munkát, de még mindig elég szerény keretben. Decrett lelkesedett a mesterséges erdőtelepítésért, mert lelkesedett a gondolatért, hogy az uradalom tönkrejutott hegyoldalait ekként még sikerül visszaadnia az erdei tenyészetnek. Jóindulatú szándékainak végrehajtásában sok nehézséggel kellett megküzdenie; mindez azonban nem tompította lelkesedését, sőt megedzette kitartását.
Életút
Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége IV.
III. Erdőgazdasági tevékenységének méltatása A XVIII. század vége felé, amikor már a nyugat országai mindjobban fölkarolják az erdőgazdaság kultuszát, nálunk is mutatkoznak jelenségek, amelyek egy jobb jövő előjeleit sejtetik.
Életút
Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége III.
Decrett gazdaságtörténelmileg annyira nevezetes és örökbecsű munkássága tényleg nem lankadt el egész szolgálata végéig. Mégis, amikor 1837-ben 50-ik szolgálati évét betöltötte, kérte nyugdíjaztatását (1837. szeptember hó 1-ével nyugdíjazták, 1837. évi 3032. szám alatt).
Életút
Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége II.
II. Származása és élettörténete A Decrett-család legnagyobb valószínűség szerint a XVI. század második felében került Magyarországba és telepedett meg Zólyom vármegye Dobrocs nevű kincstári munkás telepén.
Életút Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége I.
Kaán Károly Erdészeti Lapokban megjelent írását folytatásokban közöljük a következő napokban 1912. MÁRCZIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE VI. ÉVF. 6. FÜZET KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Szerkeszti: BUND KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési díj egy évre 16 korona.
Életút Ki is volt az a Decrett József? (ForestPress)
Legyen-e új egyesületi kitüntetés és kiről nevezzük el? Az alcímben föltett költői kérdéssel kapcsolatban faggattuk Kertész József régióképviselőt, az új kitüntetés ötletgazdáját. – Az Egyesületi kitüntetések sorából egyre többször szorulnak ki a tő mellett igazi gazdaként tevékenykedő erdészek, akik pedig értékes és látványos munkát végeznek, hatalmas erdőfelújításokat hoznak létre, eredményes mesterséges erdősítéseket és telepítéseket közvetlenül irányítanak – érvelt Kertész József.
Kiadványok
Az ERDÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK sorozat kiadványai
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti szakosztálya által gondozott sorozat eddig megjelent kiadványai, melyek többsége beszerezhető Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (Dr. Oroszi Sándor, T.: 363-1117)
Életút
56-RA EMLÉKEZEM – Szentei Barnabás
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Szentei Barnabás visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Életút
56-RA EMLÉKEZEM – Balsay Endre
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Balsay Endre visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Életút
56-RA EMLÉKEZEM – Apt Kamill
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Apt Kamill visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
Életút
56-RA EMLÉKEZEM – Masznyik László
1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Masznyik László bányamérnök visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.) Ismert, hogy miután a szintén Sopronban működött Bányamérnöki Kart áthelyezték Miskolcra, ott kezdték meg a hallgatók tanulmányaikat, majd a III. évtől Sopronban folytatták. Ez többek között azért alakult így, mert kulcs-tanszékek professzorai nem voltak hajlandóak Miskolcra költözni.
Életút
56-RA EMLÉKEZEM – Rétfalvi László
Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Rétfalvi László visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)
