Hagyomány

Életút

56-ra emlékezem – Grátzer Miklós

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Grátzer Miklós visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)

2006. október 31.

Életút

56-RA EMLÉKEZEM – Pech Gyula

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Pech Gyula visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj.Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)

2006. október 30.

Életút

56-RA EMLÉKEZEM – Pál László

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Pál László visszaemlékezéseit adjuk közre. (Forrás: Ifj.Sarkady Sándor A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban, NYME Sopron, 2006.)

2006. október 29.

56-ra emlékezem – Bujdosó Alpár

Bujdosó Alpár erdőmérnök beszéde a Nyugat-Magyarországi Egyetemen az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett díszünnepségen, Sopron, 2006. október 24.

2006. október 25.

Tanárok

A sudarlósság professzora – Kozák Antal

Vivat Academia, 2003. november Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből, interjúkból és más emklékiratokból. Ezűttal Kozák Antal emlékezik.

2006. október 24.

Életút

Feloszlatás és kitiltás – Wisnovszky Károly

Vivat Academia, 2003. május; szeptember Beszélgetés Wisnovszky Károly erdőmérnökkel, az 1951-ben végzett évfolyam első – választott – valétaelnökével. A Wisnovszkyak ősei Lengyelországból húzódtak le, és a család egyik ága Selmecen telepedett meg. Így szinte kézen fekvő volt, hogy az utódok egyike a selmeci hagyományokat tovább vivő soproni Alma Materben tanuljon tovább.

2006. október 23.

A UBC rövid erdészeti krónikája (ForestPress)

A Brit Kolumbiai Egyetem (UBC) erdőmérnöki karának történetéből A Brit Kolumbiai Egyetem erdőmérnöki karának története egyedülálló a maga nemében. Az egyetem professzorai, munkatársai és az erdészet volt diákjai nagyon büszkék az elért eredményekre és mindarra, amiben éveken át valamennyien közreműködtek.

2006. október 20.

Tanárok

Forradalmi mozgalmak Sopronban – Roller Kálmán

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket. Ezúttal Roller Kálmán emlékirataiból adunk közre. (Dr. Roller Kálmán: Mi is voltunk egyszer az Akadémián – Soprontól Vancouverig, 1956-2000. Budapest, 2001. Részlet)

2006. október 20.

Életút

Az 1950. évi áprilisi valétálásunkhoz vezető rögös út – Németh Ferenc

A Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből ezúttal Németh Ferenc visszaemlékezéseit adjuk közre.

2006. október 19.

Intézmények

Zsigó László emlékei a "selmeci" ifjúsági körről

Emlékeim a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnök-hallgatók Ifjúsági Köre VÉGNAPJAIRÓL ÉS MEGSZÛNÉSÉRÕL A "selmeci" Ifjúsági Kör az egyetem egészét összefogó szervezet volt. A kör eszmei célja: a hazafiasság, a bajtársiasság, a testvériség és a jókedv ápolása. Ezeket az eszméket a kör mindenkori tagjai az évszázados hagyományok ápolásával és megtartásával teljesítették.

2006. október 17.

Életút

56-RA EMLÉKEZEM – Frey Antal

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Egyetem hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal Frey Antal erdőmérnök visszaemlékezéseit közöljük.

2006. október 16.

Életút

56-RA EMLÉKEZEM – Dr. Csaba József

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Egyetem hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emlékiratokból. Ezúttal dr. Csaba József bányamérnök visszaemlékezéseit közöljük.

2006. október 13.

Életút

56-RA EMLÉKEZEM – dr. Molnár Géza

Ismeretes, hogy 1956-ban a Soproni Egyetem hallgatóinak és tanárainak nagy része elhagyni kényszerült az országot. A következő napokban az ő visszaemlékezéseikből közlünk szemelvényeket a Nyári László-Orosz Sándor szerzőpáros szerkesztésében megjelent Rögös utak című kötetből és más emklékiratokból. Elsőként dr. Molnár Géza visszaemlékezéseit adjuk közre.

2006. október 12.

NÁHLIK ANDRÁS erdőmérnök, egyetemi tanár

2006. június 1-től, három évre a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja 1958. november 13-án született Kolozsváron. Nős, felesége Náhlik Marina könyvtáros. Egy gyermekük van. Középiskoláit a kolozsvári 11. sz. Líceum matematika-fizika tagozatán, és a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium matematika II. tagozatán végezte. 1977-ben érettségizett, és felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem okleveles erdőmérnöki szakára, ahol 1 év sorkatonai szolgálat után, 1978-ban kezdte el tanulmányait. 1983-ban okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett. 1988-ban pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen vadgazdálkodási szakmérnöki oklevelet kapott.

2006. április 28.

HA SELMEC HÍV (Arany Tarsoly) 2005. 9-10. sz.

A soproni Alma Mater Az I. világháború idején a Selmeci Akadémián szünetelt a tanítás. Összességében 71 főiskolai diák szenvedett hősi halált a haza védelmében. Majd bekövetkezett az ismert, kényszerű költözés Sopronba. Trianon e fájdalmas hatásának rögzített diákemlékezései számunkra a leginkább megindító írások a nemzettragédiáról. Az Ifjúsági Kör gondolatvilága Selmecen – egyedülálló hangulatú szakestélyeivel együtt – különös rendszert alkotott, amely nemes eszményeket követő erényeivel és az egyfajta tagadhatatlan elkülönülés, elzárkózás miatt balítéletre is módot adó gyakorlatával együtt végső soron egyedülállóan értékes, pozitív és imponáló volt. A kör magát mindenkor politikamentes szerveződésnek tartotta – amely tétel akkor is megállja a helyét, ha a különböző áramlatok, korjelenségek nem hagyták, mert nem is hagyhatták érintetlenül a főiskolai ifjúságot.

2006. április 22.

SELMECI DIÁKÉLET (Arany Tarsoly) 2005. 8. sz.

A magyarországi bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás – és benne a diákhagyományok – kereteit, eredetét, lényegét, minden örökérvényű elemét a Selmeci Akadémia jelentette és jelenti napjainkban is – függetlenül attól, hogy a nagyhatalmak trianoni döntése nyomán a város ma Banska Stiavnica néven – immár 85 esztendeje – Szlovákiához tartozik. Hagyományaink egy része a monarchia egyetemeiről, más része a német céhektől ered, hiszen nagyon sokáig német volt a hivatalos nyelv, amelynek nyomai a szakzsargonban mindmáig megtalálhatók.

2006. április 22.

HA SELMEC HÍV, MI OTT LESZÜNK... (Arany Tarsoly) 2005. 7. sz.

Az erdészeti palota bejárata (Fotó: ForestPress) Némi derűlátást feltételezve köztudott, hogy az összes hazai, pontosabban Kárpát-medencei bányász-kohász-erdész végzettségű hajdani diák múlhatatlan tisztelettel tekint Selmecbányára. Az idők folyamán e városka számunkra valóságos fogalommá vált. Itt működött az Alma Mater, innen ered egy sor forradalmi újítást hozó bányaműszaki-természettudományi felfedezés és eredmény, és nem utolsósorban innen származnak az egész világon egyedülálló, selmeci szellemű diákhagyományok, amelyek életigenlő örök-érvényűségén az elmúlt századok mit sem változtattak.

2006. április 22.

Azok helyett szólok, akik nem szólhatnak (Új Szó)

2006. március 4. Komlóssy József a nem kormányzati szervezetek képviselőjeként nemzetközi szervezetekben küzd a határon túli magyarok és más kisebbségek jogaiért Családját a háború vihara sodorta Erdélyből Magyarországra. Az 1956-os magyar felkelés leverését követően mint egyetemi hallgató és a forradalom célkitűzései iránt elkötelezett és tevékeny személy először Ausztriába majd Kanadába távozott. Vancouverben a University of British Columbian 1960-ban szerzett mérnöki oklevelet. Erdőmérnökként a kanadai őserdőkben dolgozott, majd 1962-t követően a svájci hegyekben épített utakat.

2006. március 4.