Csontmaradványok DNS vizsgálatának bizonyítékai szerint az egyik legnagyobb ragadozó madár, melyről valaha is feljegyzés készült, egy kihalt óriás sas, ÚJ-Zéland fő ragadozója volt. A kutatás eredményeiről a PloSBiology folyóirat számolt be, miszerint a Haast-sas elég nagy madár volt ahhoz, hogy uralni tudja környezetét. A sas olyan rohamos súlygyarapodásra tett szert, ami más Új-Zélandra került szárnyasoknál és szárazföldi állatoknál példátlan.
Az Implementation of Sustainable Forest Management FAO/ECE/ILO Szakértői Hálózat közös hírlevelében Christian Salvignol elnök az új évre mindenkinek boldogságot, egészséget, egyéni és közösségi sikereket kíván, azoknak pedig, erőt, bátorságot, akik az Indiai óceán térségében elkeseredett küzdelmet folytatnak a szökőár okozta pusztulás ellen.
2005. január 31-én (hétfőn) a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár) Benedek Fülöp az FVM közigazgatási államtitkára nyitja meg a 2005. évi Mezőgazdasági Könyvhónapot.
A körvonalazódó szakember hiány arra készteti az ausztrál regionális faipart, hogy éves ösztöndíjak ajánlásával próbálja a diákok érdeklődését felkelteni a szakma iránt. A GTFP (Zöld Háromszög Erdészeti Termékek) társaság – aggódva a várható szakember hiány miatt – 5000 dolláros évi ösztöndíj felajánlása mellett döntött. Erdőmérnök és más mérnök hallgatók érdeklődésére számít – előnyben részesítve azokat, akik korában éltek már Viktória állam nyugati területén vagy Dél-Ausztrália dél-keleti részén.
Sajtóközlemény A Piliscsabáért Egyesület támogatja a 10-es út átgondolt és törvényes fejlesztését Az autó- és vonatközlekedés együttes fejlesztése oldhatja meg Budapest vonzáskörzetének közlekedési problémáit. A Piliscsabáért Egyesület a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben támogatja a 10-es út Üröm és Pilisvörösvár közötti szakaszának fejlesztését abban az esetben, ha az megfelel a hatályos környezetvédelmi el?írásoknak, továbbá egy komplex regionális közlekedésfejlesztési megoldás része.
2005. február 8-án 10 órakor lesz az évadnyitó szakosztályülés Budapesten a MTESZ Székházban /Fő út 68. IV.em./. Témák: 2005. évi szakosztály program OEE kitüntetések Elismerő oklevélre javasolt személyek. Tájékoztató a 10. Erdőpedagógiai Szemináriumról / ideje: április 25-28./ Erdei iskolák minősítésének megbeszélése. Országos Erdei Iskola Program Érdekegyeztető Tanács választás /2005. február 24./ megbeszélése. Erdészeti Erdei Iskolák kiadvány. Bátonyterenye, 2005. január 28. Baráti üdvözlettel: Szabó Lajos szakosztály titkár
Az Országos Erdészeti Egyesület OKTATÁSI SZAKOSZTÁLYA MEGHÍVJA ÖNT ÉS MUNKATÁRSAIT a JÖVÕD AZ OKTATÁS című, az erdészeti szakképzés jelenéről és várható alakulásáról szóló rendezvényére
Genf - Tömeges igény mutatkozik a szökőár által elpusztított indonéz területeken a faanyag iránt, ami súlyos terhet jelent a helyi erdőkre, közölték természetvédő csoportok csütörtökön, kérve a segélynyújtó országokat, hogy faáru formájában küldjék a segítséget. Mivel Indonéziának legalább fél millió ember lakhatására kell megoldást találnia, akiknek otthonát a december 26-ai szökőár rombolta le, óriási mértékű az igény az épületfa fa iránt. A kereslet hatalmas teherként nehezedhet azokra az erdőkre, ahol az illegális fakitermelés már így is a legnagyobb környezeti probléma.
Az Országos Erdészeti Egyesület Oktatási Szakosztálya 2005. február 1-jén, Budapesten, az Erdészeti Információs Központban JÖVÕD AZ OKTATÁS címmel konferenciát rendez az erdészeti szakképzés jelenéről és várható alakulásáról.
A különböző tárcáknál tett látogatásai sorában 2005. január 28-án (pénteken) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatást tett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. A miniszterelnök az FVM-ben négyszemközti megbeszélést folytatott Németh Imre miniszterrel, majd találkozott a minisztérium és a háttérintézmények vezetőivel.
2005. január 28. Az Amerikai Egyesült, Államokban 1872-ben létrehozták az első nemzeti parkot. Eldöntötték, hogy az ottani állami erdő a jövőben értékőrzést, természetvédelmi és turisztikai célt szolgál. A területet kivették a hagyományos gazdálkodás rendszeréből. A nemzeti parkok kialakítása ma is ezt a mintát követi, a kivételek között van Magyarország.
8,6 milliárdnyi pályázati pénz; változatlan a természetvédelmi őrök jogállása Az utóbbi időben, a Zöld Hatóság létrehozását és a Nemzeti Parkok átszervezését követően, a civil szervezetek aggodalmai nyomán, felerősödtek a tárcát ért bírálatok. Nyilván ezért érezte szükségesnek a tárca vezetése, hogy megnyugtassa „az érted haragszom” bírálókat, a változtatás nem csak EU-s házi feladat, hanem célszerű és hasznos is volt.
2005. január 28. Uniós támogatással 23 határ menti településen vizsgálják a szennyezőforrásokat A két pályázatnak szinte azonos célkitűzései vannak. Az Ipoly Unió és az Ipoly-Garam Régiófejlesztési Ügynökség a Phare–CBC szlovák– magyar határ menti környezetvédelmi kezdeményezésekre kiírt programja keretében elnyert pályázata 83 ezer euró összköltséggel számol, ebből az állam 15 százalékot vállal, a pályázók pedig 10 százaléknyi önrészt biztosítanak. A váci székhelyű Magosfa Alapítvány „Tiszta, egészséges Ipoly Mentéért!” pályázatát 71 ezer eurós összköltségre tervezte, s meg is kapta a kért összeg 75 százalékát; ebben az esetben is az összeg 15 százalékát az állam, 10 százalékát az alapítvány biztosítja.
A becslések szerint fél millió a viharban kidőlt vagy károsodott fák száma a cumbriai erdőkben. A legutóbbi viharok következtében valamennyi, az Erdészeti Szolgálathoz tartozó cumbriai erdő komoly károkat szenvedett, sok fa akadt fenn vagy dőlt ki a szél következtében. Mostanra már a legtöbb erdei gyalogos és kerékpárút, valamint a Grizedale és Whinlatter Parkerdőbe vezető út használható, bár számos gyalogösvényt zártak el a szélviharban kettétört vagy kidöntött fák.
Szabó Ilona Soproni Egyetem, Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet A szilek betegségei közül elsősorban az Ophiostoma ulmi (Buism.)Nannf. által okozott, szilpusztulásnak nevezett hervadásos edénybetegség (tracheomikózis) vált közismertté nagymértékű jelentőségénél fogva. A szil fajoknak azonban számos más kórokozójuk van amelyek esetenként szembetűnő betegségtüneteket idéznek elő. Olyan kórokozóról, amely az Ulmus fajok közül kizárólagosan csak a hegyi szilt betegítené meg, nem tudunk. Az alábbiakban tárgyalt kórokozóknak a hegyi szilen való előfordulása bizonyított, de amellett más Ulmus -okon is előfordulnak, némelyikük több más fafajt is megtámad. A kórokozókat és az általuk okozott betegségeket a megtámadott szervek szerint csoportosítva tárgyalom. Gyökereken Verticillium alboatrum Reinke et Berthold és V. dahliae Kleb. Talajlakó, gyökereken át fertőző kórokozók. Hervadást okoznak különböző lágyszárú és fás növényeken. A beteg növényeknél a szállítóedények elszíneződése tapasztalható (tracheomikózis) akárcsak az Ophiostoma fajok okozta szilpusztulás esetében. Mikológiai vizsgálat és a kórokozó kitenyésztése révén lehet a két edénybetegséget elkülöníteni. A verticilliumos hervadás a s
" A magyarok fája. Ott áll a fa az ős öreg szilfa, az akarattyai magaslaton. Földje fája büszkén néz szét a messze világba" Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül, 1905. A szilek a ligeterdők, a hegyvidékek fája. E tág areájú nemzetség képviselőinek viszonylag kevés kultúr- illetve kertészettörténeti vonatkozása van. A vad vidékek fája a szilfa, amolyan 'szilaj' fa. És mégis, épp ebből adódik az első átvitt értelmű kapcsolódás: a szil és a szilaj szó összefüggése. "Ezer falu, város, halom, dűlő, határrész viseli nálunk a Szilas és Szilágy nevet. S, hol ez a név van: ott magyar lakik, ott magyar telepedett meg ezer év előtt." írja a századfordulón Eötvös Károly, aki tehát nem véletlenül tartja úgy, hogy a magyarok nemzeti fája a szil. A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára számos táj- illetve helységnevet említ, amelyet 'szilfás helyként' határoz meg. Szil, Győr-Sopron megyei helység neve szilfával benőtt helyre utal. Szilágy község Baranya megyében, amelyet az Árpád-kori oklevelek elsőként 1220-ban említenek 'Zylag' néven, a szil fanév -gy képzős származéka. A Szilágyság Erdélyben a Berettyó, Kraszna, Szamos, részben a Lápos folyók, a Szilágy és a Zilah patak vidékén elterülő történe
A Magyarországon őshonosan előforduló egyes szil fajok herbivor rovarfaunája között igen kicsi az eltérés, igen magas viszont a "genusz-monofág" rovarfajok aránya, melyek szileken kívül más tápnövényen nem élnek meg. Ez tehát azt is jelenti, hogy a hegyi szil rovarfaunájával kapcsolatban elmondottak nagy mértékben vonatkoztathatók a mezei, és vénic szilre is. Szileinken eddig mintegy 130 herbivor rovarfajt regisztráltak, a becslések szerint ennek kb. 90 %-a a hegyi szilen is előfordul. Törzsében és ágaiban számos xylofág rovarfaj él. Egyaránt kifejlődhet benne a nagy és a kis farontó lepke lárvája (Cossus cossus és a Zeuzera pyrina). Az előbbi akár 3-4 évet is eltölt a törzsben táplálkozva, mire a 10 cm-t is megközelítő nagyságot eléri. Három cincérfajról tudjuk (Clytus rhamni, Exocentrus punctipennis, Saperda punctata), hogy lárváik csak szilek fájában fejlődnek ki, ezeket már a hegyi szilből is kinevelték. Ezek mellett számos további polifág cincér lárvái (pld. Megopis scabrionis, Prionus coriarius, Cerambyx scopoli,…,stb.) is kifejlődnek pusztuló törzsében, illetve ágaiban. Száradó, vastagabb ágaiban él a Magdalis armigera nevű kis méretű (3-5 mm) ormányos bogár is. A xylofágok
Hírek 
