2004. november 19-én, életének 82. évében elhunyt dr. Somkuti Elemér okleveles erdőmérnök, az MTA doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, az Üzemtani Tanszék volt vezetője, az Erdőmérnöki Kar egykori dékánja, az egyetem volt rektorhelyettese, tudatja a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara és a gyászoló család.
A gyapjaslepke az idén 110 ezer hektárnyi erdőben okozott kárt, ez a terület az intenzív védekezés hiányábain jövőre akár a duplájára nőhet - hangzott el egy tegnapi budapesti szakmai fórumon. Az őshonos lombfogyasztó faj néhány kivételtől eltekintve a legtöbb erdei növényt lerághatja. Általában cseresekből és kocsányos tölgyesekből indul támadásra.
A gyapjaslepke az idén 110 ezer hektár erdőben okozott kárt, ez a terület intenzív védekezés hiányában jövőre a duplájára nőhet - mondta tegnap Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályvezetője. Hozzátette: a rovar kedvező téli időjárás esetén is legalább ötvenezer hektáron okoz kárt jövőre. A védekezésre, kárenyhítésre négyszázmillió forintra lenne szükség. (MTI)
A gyapjaslepke az idén 110 ezer hektár erdőben okozott kárt, ez a terület intenzív védekezés hiányában jövőre a duplájára nőhet. Védekezésre és megfelelő kárenyhítésre mintegy négyszázmillió forintra lenne szükség -az idén ötvenmillió forintot költöttek erre. (mti)
A múlt szombati tátrai vihar pusztítása után sokan aggódva tették fel a kérdést, vajon változik-e az éghajlat, növekszik-e az árvízveszély, mi lesz az Tátra vadállományával? – hallhattuk a Magyar Rádió pozsonyi tudósítójától. A hatalmas méretű tátrai erdőpusztulás nem lesz hatással a régió makroklímájára. A Magas-Tátra egy részének mikroklímája azonban megváltozik, és ezzel együtt a terület vízháztartása, illetve a szélviszonyok is változnak - mondta a Krónikának a földművelésügyi tárca erdészeti főigazgatója.
A környezet- és természetvédő civil szervezetek üdvözlik, hogy az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága egyhangúlag elfogadta azt a módosító javaslatot, amely szerint másfélmilliárd forintot csoportosítanának át a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok megvalósítására – jelentette a Magyar Rádió .
December 5-én, vasárnap 10.45-kor a Bp. Nyugati pályaudvarról (vissza 13.13-kor) 13.45-kor a Bp. Nyugati pályaudvarról (vissza 16.13-kor) December 6-án, hétfőn 13.45-kor a Bp. Nyugati pályaudvarról (vissza 16.13-kor)
Néhány hónappal ezelőtt, amint arról beszámoltunk, nagy port vert föl a parlamenti képviselők nyírségi vadászata. Nem sokkal később a Somogy megyei vadászati cégösszevonás zaklatta föl a szakmai kedélyeket. A nap híre, hogy a trófeáiról faggatják a legfőbb ügyészt. A parlament mentelmi bizottsága levélben kérte Polt Péter legfőbb ügyészt arra, adjon számot vadászati trófeáiról. Polt ellen Keller László kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, kifogásolva, hogy nem tüntette fel bevallásában vadászati trófeáit – értesült az MTI.
A hidegebb napok kemény próbatétel elé állítják a vadon élő madarakat, ugyanakkor sokan szeretnének segíteni rajtuk. A napokban megsokasodtak a telefonhívások a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közönségszolgálatánál (Tel.: 40/200-401). A kérdések leginkább arra vonatkoztak, hogy el lehet-e már kezdeni a madáretetést. A fagyok beállta után (november vége, december eleje) kell elkezdeni az etetést, és amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan eleséget kell kirakni a madáretetőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Madártetető könnyen készíthető otthon, de vásárolni is lehet ma már több helyen.
2005. január 17-22. között Münchenben a BAU építőipari szakvásár keretében rendezik meg az acqua alta-t, a Klímaváltozási Hatások és a Katasztrófavédelem Kongresszussal Egybekötött Nemzetközi Szakvásárát. Az acqua alta a müncheni vásárban 10.000 m2-nyi kiállítási területen tekinthető meg.
A KvVM sajtóközleménye Az elkövetkező hónapokban mintegy ezer különböző helyszínen indulnak vizsgálatok a hazai vizek minőségének pontosabb megismerése céljából. A felméréseket az Európai Unió Víz Keretirányelve tette szükségessé, eszerint ugyanis a tagországoknak 2015-ig el kell érniük a felszíni és a felszíni alatti vizek esetében a természeteshez közeli állapot helyreállítását. A feladat megvalósítása azonban lehetetlen megfelelő adatbázisok nélkül.
Zöld szervezetek úgy látják a verespataki bányaberuházástól kellene Magyarországnak függővé tennie Románia európai uniós csatlakozási fejezetének lezárását, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter álláspontja szerint ez nem támogatható álláspont. A zöldek kedden sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket, amely szerint a bányaberuházó már elkészült a projekthez szükséges környezeti hatástanulmány iránti kérelmével, s azt az uniós környezetvédelmi fejezet lezárása és a romániai választások után, még az idén beadja. Gyanújuk szerint a beruházó az elkövetkező években mielőbb "lezavarná" a projektet azért, hogy a szigorú EU előírások alól még azok érvényesülése előtt mentesüljön.
Bankot azzal vádolják, hogy tömeges pusztítást idéz elő beruházásai révén. A Rainforest Action Network (közismert nevén a RAN) célba vette az Egyesült Államokbeli JP Morgan Chase Bankot, azzal a váddal, hogy nincs környezetvédelmi koncepciója. A csoport reklám hadjáratot indított és egy website-ot hozott létre, hogy rávilágítson azokra a beruházásokra, melyekbe a bank fektetett, és amelyek – a csoport szerint – nagymértékű környezetkárosítást okoznak.
A gyapjas pille (Gypsy Moth) a legtöbb európai és ázsiai mérsékelt égövi erdőben őshonos. A faj mindössze közel 120 éve létezik Észak-Amerikában. Elterjedése Észak-Amerikában az összes észak-keleti államot magában foglalja, továbbá a dél-keleti és közép nyugati részeket, valamint kelet Kanadát. Michigani elterjedése és Ontario állam egyes részein az előfordulása, abból adódik, hogy az 1960-as évek elején véletlenül vitték be Michiganbe, majd sikertelenül próbálkoztak a populáció kiirtásával.
A környezetvédők szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. A Magas-Tátra rehabilitációjához támogatás érkezik Brüsszelből és több szlovák nagyvállalattól is. A táj azonban csak 90-100 év múlva lesz újra a régi.
2004. november 23-án a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó Terme szűknek bizonyult, akkora volt az érdeklődés az MTA Agrártudományok Osztály Erdészeti Bizottsága, az ERTI és az Állami Erdészeti Szolgálat által szervezett Gyapjaslepke Fórum iránt. A szakmai közönség figyelmén kívül a sajtó élénk érdeklődése is kísérte a konferenciát.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar-román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság a közelmúltban Bukarestben tartotta második ülésszakát, ahol megállapodtak arról, hogy Magyarország és Románia ad hoc szakbizottságot hoz létre egy hónapon belül annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje. A testület kiemelt feladata lesz a verespataki aranybánya-projekt lehetséges hatásainak a vizsgálata – tudatta a KvVM. A Védegylet megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Környezetvédelmi Bizottság legutóbbi ülésének napirendjéről levették Verespatak témáját, valamint Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy "ha Verespatakon megvalósulna egy aranybánya beruházás és ott esetleg katasztrófa történne, az Magyarországon már nem éreztetné hatását".
A környezetvédők szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. A Magas-Tátra rehabilitációjához támogatás érkezik Brüsszelből és több szlovák nagyvállalattól is. A táj azonban csak 90-100 év múlva lesz újra a régi. Orkánerejű széllökés pusztított pénteken a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték. Orkánerejű szélről 117 kilométeres szélnél beszélünk, pénteken Nyitrán is 122-t mértek.
Jelenleg a hazai erdők 42 százaléka, mintegy 800 ezer hektár vari magántulajdonban - említette Barátossy Gábor, a Földművelésügyi é| Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető- je.
Százhúszmillió korona a szlovák vasút kára A szlovák hadsereg műszaki, esetleg más alakulatai is részt vesznek a Magas-Tátrában keletkezett sokmilliárdos kár helyreállításában. Több mint húszezer hektárt természeti katasztrófa ért, legalább hárommillió köbméter fenyőfa dőlt ki, szükséges hát a katonaság bevetése is -jelentette be tegnap Pozsonyban Iván Gasparovic államfő, a szlovákiai-fegyveres erők főparancsnoka. Juraj Liska védelmi miniszter közölte, hogy hosszú hónapokra való munka vár a katonákra is, akik főleg a hatalmas mennyiségű kidőlt fa felvágásában és elszállításában vesznek részt. Létszámukat a szlovák kabinet holnapi ülésén határozzák meg. Tegnapra egyébként sikerült megtisztítani a szlovákiai hegységhez és az üdülőkhöz vezető fő közlekedési utakat. Felsőhágiból (Vysné Hagy) azonban csak mentőhelikopter tudta elszállítani Poprádra a sürgős dialízist igénylő beteget.
A Tátrai Nemzeti Parkban két és fél millió köbméter fa dőlt ki, a rönkök eltakarítása akár másfél-két évig is eltarthat. Kedden ismét Orkán-erejű szél söpört végig a Tátrán– jelentette az MTV Híradója. A pénteki vihar kárait még nem tudták felmérni, de a szakértők szerint másfél évig is tart, amíg elhordják a több négyzetkilométeren kicsavart fákat.
EXELAND (Wisconsin állam) vidéki kisváros hétfői kábulatából még nem tért magához, azután, hogy öt embert lőttek le és három másikat sebesítettek meg egy őz vadászles miatt kirobbant vitában.
Az Országos Erdészeti Egyesület Küldöttközgyűlése 2004. december 8-án, 10 óra 30-kor, Budapesten, az Erdészeti Információs Központban (Budapest, Budakeszi u. 91. sz.) tartja soron következő ülését. Az értekezleten részt vesznek az összevont helyi csoportok és szakosztályok vezetői is.