Barna Tamás
KEFAG R.T.
Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ
6000 Kecskemét
Külső-Szegedi u. 135.


1. Virágzás, termésérés és begyűjtés
A barkócaberkenye sátorozó bugában elhelyezkedő, fehér virágai a kilombosodás után, május-júniusban nyílnak. A virágok kicsinyek, 6-8 mm átmérőjűek, hosszú kocsányúak (CSAPODY et al. 1966., GENCSI-VANCSURA 1997.).

A termések hosszúkás körte alakúak, 12-15 mm hosszúak. Eleinte zöldessárgák, éretten rőtbarnák, fehéren pontozottak, kemények. A termés később megpuhul, szotyósodik, ehető. A magház pergamenszerű, a termés 4 magvú, a magvak 6-7 mm hosszúak, vörösbarnák, fénytelenek (CSAPODY et al. 1966., GENCSI-VANCSURA 1997).

Gyűjteni akkor lehet, amikor a magvak végleges színe kialakul. Ez rendesen szeptember végén, október elején következik be. A gyűjtés történhet a fáról vagy a földre lehullott termések összeszedésével. Egy-egy termésben 3-4 szem magot találunk. A begyűjtött termést össze kell zúzni, az így nyert pépből a magvakat mosással lehet kinyerni. A magkihozatal kb.1 %. A tisztítás közben el kell kerülni a magvak mechanikai sérülését, melyek héja nedves állapotban különösen sérülékeny.

A begyűjtés után előfordulhat, hogy nem tudjuk azonnal kimosni a magvakat. Ilyenkor az a leghelyesebb, ha 3-4 Co-on tároljuk, de törekedni kell a minél előbbi kimosásra, mert a magvak jelentősen veszíthetnek csírázóképességükből, ha a gyümölcs erjedésnek indul.


2. A mag kezelése - a rétegelés
A tiszta magvak közvetlenül a kimosás után megszikkasztva, még kora ősszel elvethetők. Tavaszi vetéshez a magvakat rétegelni szükséges, mert a barkócaberkenye magja erős embrionális csírázásgátlás alatt áll. Ez történhet hagyományos módon úgy, hogy a magot valamilyen nedves közeggel: homokkal, perlittel összekeverjük és folyamatosan +3 Co-on tartjuk. Ha a magvak 10-20 %-a megreped, azaz a legkevésbé átfekvő magvak csírázása megkezdődik, el kell kezdeni a vetést. Ez a barkócaberkenyénél kb. 3 hónap (13-15 hét) múlva következik be.

Jobb hatást lehet elérni akkor, ha a rétegelt magvakat váltakozva hideg-meleg hatásnak tesszük ki. Ha 2 hétig 20 Co-on, majd 2 hétig 3Co-on és ismét 2 hétig 20 Co-on tartjuk a rétegelt magvakat, akkor az utolsó meleg fázis után 14 héttel, 3Co hőmérsékleten rendkívül erős csírázást érhetünk el. Erre a kezelési módra is vonatkozik az, hogy ha a magvak 10-20 %-a elkezd csírázni, akkor a vetést el kell végezni.

De végezhető a rétegelés közeg nélkül is, ellenőrzött nedvességtartalmú maggal. A módszert a lengyel SUSZKA dolgozta ki alapvetően a bükk makkra és francia kutatók fejlesztették tovább más fafajok magjaira. A lényeg az, hogy olyan nedvességtartalmat állítsunk be a kezelés során, ami mellett a mag még nem veszti el csírázóképességét, de ami kevés a csírázás megindulásához. Ez a nedvességtartalom a bükknél 30 %, a madárcseresznyénél 27-30 %, a kőrisnél 50-60 %, a hegyi juharnál 50 % (SUSZKA et al. 1993). Francia kutatások mutatták ki, hogy a barkócaberkenye esetében a 38-40 %-os nedvességtartalom a legjobb. A kezelés során pedig egymást követően 2 hét 25 Co - 2 hét 3 Co - 2 hét 25 Co fázist, majd végezetül 17-20 hét 3 Co-os hideg periódust alkalmaztak (MULLER-LAROPPE 1993). A rétegelés tehát jobb hatásfokú, ha a barkóca magot váltakozva tesszük ki meleg és hideg hatásnak, mintha hagyományosan végig hidegben tartjuk Legalább két melegfázist kell alkalmazni, de háromnál többre nincs szükség.

Az ilyen kezelés után lehetőség van arra is, hogy eldöntsük: elvetjük-e a magtételt, vagy inkább betároljuk. A barkócaberkenye magja ugyanis az ortodox magvak csoportjába tartozik, azaz a csírázóképesség romlása nélkül, kiszikkasztható 8-10 % nedvességtartalomra, ami lehetővé teszi a magvak +4 - -5 Co-on történő tárolását több évig is (MULLER-LAROPPE 1993). Ilyen esetben a magvakat egy-két nappal a vetés előtt be kell áztatni és máris vethetők.

Egyébként a kimosott, megszikkasztott mag a csíraképességét a tapasztalatok szerint egy-két évig őrzi meg 3 Co-on történő tárolás során.


3. A csemetekerti vetés
A tavaszi vetéstől jobb eredmény várható, mint az őszitől. A csemete növőtérszükséglete 25-30 cm2. A takaróföld vastagsága 2-3 cm.

A gyakorlat számára fontos néhány adat:
 
átlag ezermagtömeg   24,46 g
saját vizsgálataink szerint a legkisebb ezermagtömeg 11 g
 a legnagyobb 35 g
1 kg tiszta magban átlagosan   40880 db van

Egy év alatt eléri a kiültethető méretet. Ha mégsem, akkor érdemes visszaiskolázni. A csemete méreteire vonatkozóan sem az európai unión belül, sem Magyarországon nincs előírás [91/1997. (XI. 28.) FM. rendelet; MSZ 20210/3-82].

A magyar erdészeti csemetetermelésben a barkócaberkenye rendkívül alárendelt szerepet játszik. Az 1997/98-ban 32600 db, az 1998/99-ben 74100 db, míg az 1999/2000. évi szezonban mindössze 70200 db termelését regisztrálták.


IRODALOM

CSAPODY I. - CSAPODY V. - ROTT F. 1966: Erdei fák és cserjék. OEF, Budapest. 327.
Erdészeti maggazdálkodási utasítás. OEF 1958.
GENCSI L. - VANCSURA R. 1997: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
SUSZKA, B. - MULLER, C. - BONNET-MASIMBERT, M. 1993: Graines des feuillus forestiers - de la récolte au semis. INRA Editions, Paris - Polish Scientific Publishers PWN Ltd, Warszawa. 292.
MULLER, Claudine - LAROPPE, Elyane 1993: Conservation et germination des semences Revue Foresti?re Française XLV. 3. 253-260.