PFEIFER ZOLTÁN
ZALAERDÕ Rt., Nagykanizsa
A madárcseresznye faanyagának fő felhasználója a bútorasztalos ipar, ill. a belső építészet. A felhasználókhoz az elsődleges fűrésziparon és a furnér-üzemeken keresztül kerül a fűrészáru, ill. a színfurnér. Így a madárcseresznye kereskedelmének ismertetését a hengeres alapanyag értékesítésével szükséges kezdeni, annál is inkább, mivel - mint azt később látni fogjuk - a fűrész-, ill. furnéripari termékek értékesítése ebből a fafajból elenyészően csekély, így komolyabb tapasztalatokkal ezen a téren nem rendelkezünk.
Az utóbbi években a külföldi kereslet a madárcseresznye - általában az erdei gyümölcsféleségek - iránt jelentősen megnövekedett, a belföldi fizetőképes kereslet csökkent, ezért ma ez a faanyag szinte kizárólag a külpiacon értékesül, elsősorban rönk formájában és kismértékben fűrészáruként vagy nyers parkettlécként.
Az utolsó négy esztendő gyümölcsrönk exportforgalmát (amelynek legnagyobb részét a madárcseresznye teszi ki) az alábbi táblázat mutatja:
|
Amint a fenti táblázatból látható a rönk elsősorban a már hagyományosnak tekinthető olasz és osztrák piacon kerül értékesítésre, a német vevők általában csak a jobb minőséget, elsősorban a lemezipari rönköt keresik. A furnértermelésre alkalmas minőség becslések szerint a teljes forgalom 8-10 %-a.
A belföldi rönkforgalom a fentiekhez képest csekély, erre megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A következtetést csupán néhány nagyobb, fűrészáru bel- és külkereskedelmével foglalkozó kereskedelmi vállalat információja alapján lehet levonni.
Példaképpen álljon itt a Ligniwood Kft. elmúlt négy évi cseresznye fűrészipari termékek export értékesítési adata.
|
Még ennél is kevesebb a cseresznye fűrészipari termékek belföldi forgalma, az import mértéke pedig olyan csekély, hogy az értékelés szempontjából elhanyagolható.
Az eddigiek alapján részletesebben a rönkválasztékok értékesítésével érdemes foglalkozni. A választék export értékesítése során a minősítés alapja az osztrák szokvány (Österreichische Holzhandelsusansen), amely lemezipari ("F"), valamint fűrész "A", "B" és "C" minőséget határoz meg. Ettől természetesen kisebb eltérések az egyéni alkuk során előfordulhatnak.
Az árak kialakítása is az előbb említett minőségi meghatározások alapján történik, de egy-egy kisebb tétel esetén előfordul az átlagár alkalmazása is. Ez alól csupán a lemezipari (furnér) minőség a kivétel, amikor nem ritka az egy-egy rönkre külön-külön megállapított ár. A kereslet növekedésével, különösen a lemezipari minőségnél, az árak emelkedését hozta magával, ami ennél a minőségnél az elmúlt években közel 30 %-os emelkedést jelentett devizában. A fűrészipari minőségű rönkárak csak kisebb mértékben és elsősorban az "A" minőségnél voltak emelhetők. A "C" minőség ára már évek óta változatlan, de ebben a minőségi kategóriában gyakorlatilag minden értéket adó, a tűzifánál valamivel jobb minőségű 1,5 m-t meghaladó hosszúságú hengeresfa értékesíthető.
|
A fenti árakat látva nem lehet azon csodálkozni, hogy a hazai elsődleges faipar ma még nem vagy csak egyes rendkívüli esetekben tudja megfizetni a termelők vagy kereskedők árigényét. A magas áraknak és a biztos piaci elhelyezhetőségnek van egy nagyon kellemetlen és az erdőgazdálkodók számára kedvezőtlen mellékhatása is. Ez pedig a falopások megszaporodása. Az erdészeink egyre gyakrabban találják szembe magukat azzal, hogy a még fahasználattal nem érintett erdőrészletekből hiányzik egy-egy madárcseresznye, különösen azok szép, ígéretes példányai. A tuskó és az otthagyott koronarészek árulkodnak a fatolvajok munkájáról. Az erdőgazdálkodó kezében rendkívül kevés eszköz van ennek megfékezésére, a rendőrségi vizsgálatok pedig legtöbbször eredmény nélkül zárulnak. Az erdőgazdálkodó lehetősége pedig az, hogy az előhasználatok során minél inkább igyekszik a méretesebb faegyedek kitermelésére, hogy ezzel is csökkentse a későbbiekben várható veszteségét, kockáztatva ezzel azt, hogy a populáció elszegényedik.
A megoldás az lenne, hogy az elegyes erdeinkben mesterségesen növeljük a madárcseresznye egyedszámát, vagy ahogy ezt számos külföldi példa mutatja, célállományok kialakítása ahol a fokozottabb őrzés megvalósítható.
Ha prognózist kellene adni, bátran kijelenthetjük, hogy a madárcseresznye faanyaga rövidebb és hosszabb távon is a keresett és a magasan értékelt faanyagok közé fog tartozni, hiszen ma és még néhány évtizedig a magyar erdőkből nagy mennyiség nem termelhető ki. A kereslet várhatóan tovább emelkedik, sőt remélhetőleg nem is sok időnek kell eltelni ahhoz, hogy a belföldi vevők is elfogadják a kialakult piaci árakat.
