Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

madárcseresznye

10 cikk

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE (<i>CERASUS AVIUM</i>) - Szmorad Ferenc

1989 óta Németországban minden évben megválasztják az év fáját (Baum des Jahres). Ez jó alkalom arra, hogy abban az évben az illető fafajról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, s kicsit közelebb hozzák a szakemberekhez és a laikusokhoz a kevésbé ismert fafajokat. Hazánkban is hasznosnak gondoljuk meghonosítani ezt a mozgalmat, s minden évben megválasztani az év fáját. Elsősorban azokat a fajokat helyeznénk előtérbe, melyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban a figyelem elterelődött róluk. Így lett 1996-ban az év fája a madárcseresznye, de a jövőben a hársak, juharok, szilek, vadgyümölcsök seregéből jó ideig lehet majd válogatni. Bízunk benne, hogy elfelejtett fafajaink a mozgalom nyomán ismét a szakmai érdeklődés előterébe kerülhetnek. Nevezéktana A madárcseresznyét 1753-ban LINNÉ, a nagy svéd botanikus Prunus avium néven vezette be a tudományba. A Prunus tudományos nemzetségnevet a görög prumnon illetve az ebből levezethető latin prunus név alapján alkotta LINNÉ, mely mindkét nyelvben a madárcseresznyével rokon szilvafát jelöli. A fajnévként szereplő avium a latin avis-ból származik, s utal arra, hogy e fajt elsőso

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE (<i>CERASUS AVIUM</i>) - DR. BARTHA DÉNES és SZMORAD FERENC

BOTANIKAI JELLEMZÉS Nevezéktan A madárcseresznyét 1753-ban LINNÉ, a nagy svéd botanikus Prunus avium néven vezette be a tudo-mányba, Species plantarum c. művében ő adja először e faj tudományos leírását. A Prunus tudományos nemzetségnevet a görög prumnon, illetve az ebből levezethető latin prunus név alapján alkotta LINNÉ, mely mindkét nyelvben a madárcseresznyével rokon szilvafát jelöli. A fajnévként szereplő avium a latin avis-ból származik, s utal arra, hogy e fajt elsősorban madarak terjesztik. A mintegy 200 fajt magába foglaló népes Prunus nemzetséget később felosztották, így 1794-ben MOENCH a madár-cseresznyének a Cerasus avium tudományos nevet adta. Az új nemzetségnév Cerasunt kisázsiai város nevéből, illetve az ebből levezethető görög kérasos (= cseresznye) szóból származik. Elterjedés A kultúrába vett madárcseresznye kivadulása és meghonosodása miatt pontos elterjedési területét ma már nehéz közreadni. Az area java része Közép- és Nyugat-Európára esik, hiányzik a német-lengyel síkságról, az Alpok és a Nagyalföld jelentős részéről. Dél-Európában szórványos előfordulása van a Kau-kázusban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten. Fel-tehetően őshonos Nagy-Britannia délkeleti ré

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE BEL- ÉS KÜLKERESKEDELME

PFEIFER ZOLTÁN ZALAERDÕ Rt., Nagykanizsa A madárcseresznye faanyagának fő felhasználója a bútorasztalos ipar, ill. a belső építészet. A felhasználókhoz az elsődleges fűrésziparon és a furnér-üzemeken keresztül kerül a fűrészáru, ill. a színfurnér. Így a madárcseresznye kereskedelmének ismertetését a hengeres alapanyag értékesítésével szükséges kezdeni, annál is inkább, mivel - mint azt később látni fogjuk - a fűrész-, ill. furnéripari termékek értékesítése ebből a fafajból elenyészően csekély, így komolyabb tapasztalatokkal ezen a téren nem rendelkezünk. Az utóbbi években a külföldi kereslet a madárcseresznye - általában az erdei gyümölcsféleségek - iránt jelentősen megnövekedett, a belföldi fizetőképes kereslet csökkent, ezért ma ez a faanyag szinte kizárólag a külpiacon értékesül, elsősorban rönk formájában és kismértékben fűrészáruként vagy nyers parkettlécként. Az utolsó négy esztendő gyümölcsrönk exportforgalmát (amelynek legnagyobb részét a madárcseresznye teszi ki) az alábbi táblázat mutatja: (Az adatok m3-ben értendők.) Ország 1992 1993 1994 1995 Ausztria 3.184 2.340 2.400 3.086 Németország 100 250 192 369 Olaszország 4.401 4.518 4.291 3.714 Egyéb 97 96 164 2 Összesen 7.782

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE KULTÚRTÖRTÉNETE ÉS KERTÉSZETI VONATKOZÁSAI

Dr. Konkolyné Dr. Gyúró Éva Erdészeti és Faipari Egyetem, Környezetvédelmi Tanszék, Sopron A madárcseresznye (Cerasus avium) egyike azon mérsékelt övi lombos fáinknak, amelyhez - széles elterjedési területét, előfordulását, számos fajtáját és változatát, felhasználásának, alkalmazásának sokrétűségét tekintve - kevés hasonlót ismerünk. A cseresznyét számon tartjuk mint vadon tenyésző fafajt, mint gyümölcséért termesztett, étket adó növényt, mint virágával és lombjával díszítőkertalkotó elemet és mint értékes, különlegesen szép faanyagot adó lombos fát. Nem csoda tehát, hogy a kultúrtörténet, a botanika és a kertészettörténet forrásai bőtájékoztatást adnak a ma emberének a madárcseresznye históriai szerepéről, származásáról és elterjedéséről, termesztett és díszkerti fajtáiról, gyümölcsének sokféleségéről, étkezési és gyógyászati felhasználásáról, a néphitben, játszott szerepéről. Származás, elterjedés A cseresznye őshazája a Fekete-tenger mellékétől a Kaszpi-tengerig húzódik, de vadon megtalálható Ázsia és Európa erdeiben, így Perzsiától Észak-Indiáig, a déli Kaukázusban Örményországban, fellelhető Dél-Oroszországban és Svédország déli részétől Görög-, Olasz- és Spanyolország hegyes

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE FÁJÁNAK TULAJDONSÁGAI ÉS IPARI FELHASZNÁLÁSA

Dr.Molnár Sándor Erdészeti és Faipari Egyetem, Faanyagismerettani tanszék, Sopron Kereskedelmi elnevezései: Kirsche, Vogelkirsche /német/, European Cherry /ang./ Bird Cherry /USA/, Cerisier /franc/, Ciliego /olasz/. Megemlitjük, hogy a madárcsersznyéhez hasonló megjelenésű értékes fafaj az észak-amerikai /USA, Mexiko/ fekete cseresznye /Black cherry, Prunus serotina/. Fája valamivel sötétebb az európai cseresznyénél. E fafajt már Európában is telepitik, de ma még jellemző az import behozatal. A japán cseresznye, /Myama-Zukara, Yama-Zukara, Prunus maximowiczii, Prunus serrata/ elsősorban Japánban és Kinában fontos furnéripari fafaj. A fatest anatómiai jellemzői: Makroszkópos tulajdonságok A szijácsa sárgás fehér 3-5 cm széles. A gesztje világos vörösesbarna, zöldes-barna csikoltsággal. A sugármetszeti "csikoltság" és a húrmetszeti "rajzosság" az évgyűrűk és a két évgyűrű pászta határozott elkülönülésének köszönhető /a zöldes-barnás árnyalat a korai pászta nagyobb edényeinek a szinhatása/. Az un. "félig gyűrűlikacsú" fafajok közé tartozik, mivel a korai pászta közepes nagyságú edényei nem alkotnak olyan szabályos sorokat, mint ahogy az megfigyelhető az igazi gyűrűslikacsu fafajoknál

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE KÁRTEVÕI ÉS KÓROKOZÓI

DR. VARGA FERENC Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdővédelemtani Tanszék, Sopron A Prunus-félék sok kártevőnek és kórokozónak biztosítanak táplálkozási, szaporodási lehetőséget, illetve jelentenek aljzatot. Mégis az mondható, hogy a madárcseresznye, összehasonlítva a gyümölcstermesztésben elterjedt különféle kultúrváltozataival, kevesebb károsítóval és kórokozóval rendelkezik. A legfontosabb kártevőket és kórokozókat célszerű az érintett növényrészek szerint csoportosítva tárgyalni. A gyökéren, mint általános gyümölcsfa kórokozót a gyökérgolyvát okozó baktériumot (Agrobacterium tumefaciens) kell megemlíteni. A cserebogárfajok (Melolontha, Polyphylla, Anoxia, stb.) pajorjai a leggyakoribb gyökérkártevők közé tartoznak. A gyökérfonalférgek (Pl.: Prathylenchus penetrans) a gyökerek golyvásodását és pusztulását okozzák. A törzsön megjelenő rákos képződményt a Pseudomonas mors-prunorum nevű baktérium okozza. Az akác-pajzstetű (Eulecanium corni) és a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) a fiatal, elnyomott és legyengült fákat támadják meg, okozva azoknak sokszor a pusztulását. A faanyagban a nagy kéregszú (Scolytus mali) és a púpos szú (Anisandrus dispar) megfeketedő menetei

madárcseresznye

A madárcseresznye erdőművelési tulajdonságai, felújítása, nevelése

A madárcseresznye erdőművelési szempontból ellentmondásos tulajdonságokkal rendelkezik. Magzókorát már korán, 20-30 évesen eléri, évente terem, magról jól újul, tuskóról kielégítően sarjadzik. Fiatalon elég gyorsan nő. Fényigényes, de az enyhe árnyalást elviseli. Mindezek az erdőművelés, elsősorban a felújítás szempontjából előnyös tulajdonságok. Erdőnevelésére vonatkozóan sok tapasztalattal nem rendelkezünk. Természetes életkora Magyarországon 80-100 év, de 40-50 év után egészségi állapota rohamosan romlik, ezért már az előhasználatok során - általában az utolsó törzskiválasztó gyérítés idején - néhány hagyásfa kivételével kitermelik. Tipikus elegyfafaj, elegyetlen állományfoltjaiban tapasztalható, hogy "önmagát nem képes nevelni". Ez azt jelenti, hogy természetes kiválasztódása igen radikális. A gyengébb társulásképességű faegyedek gyorsan elpusztulnak, az életerősek viszont erősen elböhöncösödnek. Ezzel magyarázható, hogy elegyetlen - jó törzsminőségű egyedeket adó - állományokat nem érdemes, és nem is lehet madárcseresznyéből létesíteni. Ennek ellenére európai viszonylatban az egyik legértékesebb fafajnak tekinthető: - faanyaga rendkívül értékes, piaci ára Nyugat- és Közép-Euró

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE (<i>CERASUS AVIUM L.</i>) CSEMETENEVELÉSE MAGYARORSZÁGON

Barna Tamás egyetemi adjunktus Erdészeti és Faipari Egyetem Sopron 1. A madárcseresznye jelentősége a magyar csemetetermesztésben A madárcseresznye hosszú ideje kedvelt fafaja a magyar csemetetermelőknek. Egy éves csemetéje egyaránt keresett erdészeti és gyümölcsfaiskolai célokra Nyugat-Európában. Sajnos a termelés számszerű adatait elemezve, a hazai felhasználás nem mutat kedvező képet. Megvizsgálva az elmult öt év termelési adatait a madárcseresznye csemetetermelése az 1. táblázat szerint alakult. A madárcseresznye csemetetermelésének mennyiségi alakulása 1991/92 - 1995/96. között az OMMI éves csemeteleltár összesítői alapján Év Összes csemete Madárcseresznye ezer db ezer db % 1991/92 325 960 339 0,1 1992/93 208 497 758 0,4 1993/94 155 917 503 0,3 1994/95 276 662 780 0,3 1995/96 280 553 676 0,2 Mindösszesen: 1 247 589 3 056 0,2 Az fenti adatokat látva meg kell állapítanunk, hogy a madárcseresznye alárendelt jelentőségű a magyar erdészeti csemetetermelésben. Ha pedig abba is belegondolunk, hogy ebből a szerény mennyiségből csak egy kis hányad marad a hazai erdőkben, mert jelentős része exportra kerül, másik jelentős hányadot pedig gyümölcs alanynak használnak fel, akkor jogosnak t

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE TERMÕHELYI IGÉNYE

A termőhelyi igény meghatározását a magyarországi erdészeti termőhelyértékelés kategóriái (Járó 1964) szerint a következőképpen végezhetjük. Klímakategória: Súlypontosan fordul elő gyertyános-tölgyes klímaövezetben, egy-egy szál előfordulhat (kevésbé jellemző) a bükkös és cseres-kocsánytalan tölgyes övezetben is, az erdős-sztyepp klímaövezetből hiányzik. Hidrológiai viszonyok (csapadékon kívüli vízbevételi lehetőségek): Åltalában a "többletvízhatástól független" kategóriában fordul elő, vagyis jellemzően a csapadékvíz mennyiségére támaszkodik. Ez utóbbi szügséges mértéke 650-750 mm/év közötti, ritkán ezen alul vagy felül is előfordul, de ilyenkor a talajviszonyoknak, klímának az optimumot kell mutatnia számára. Nagyon ritkán megtaláljuk még a szivárgó vizes hidrológiai kategóriában is, valamint a talaj mélyebb rétegeiben megjelenő, víztorlasztó réteget képező agyagos talajréteg esetén a "változó vízellátottságú" kategóriában is, de ez már semmiképpen sem jellemző rá, inkább a véletlen telepíti meg ilyen helyen. Talajtípusok vonatkozásában elsődlegesen a barna erdőtalajok főtípusában van, legjobb növekedéssel az agyagbemosódásos barna erdőtalajon, valamivel gyengébb növekedéssel a b

madárcseresznye

A MADÁRCSERESZNYE botanikai jellemzése

Nevezéktana A madárcseresznyét 1753-ban LINNÉ, a nagy svéd botanikus Prunus avium néven vezette be a tudományba, Species plantarum c. művében ô adja elôször e faj tudományos leírását. A Prunus tudományos nemzetségnevet a görög prumnon illetve az ebbôl levezethetô latin prunus név alapján alkotta LINNÉ, mely mindkét nyelvben a madárcseresznyével rokon szilvafát jelöli. A fajnévként szereplô avium a latin avis-ból származik, s utal arra, hogy e fajt elsôsorban madarak terjesztik. A mintegy 200 fajt magába foglaló népes Prunus nemzetséget késôbb felosztották, így 1794-ben MOENCH a madárcseresznyének a Cerasus avium tudományos nevet adta. Az új nemzetségnév Cerasunt kisázsiai város nevébôl, illetve az ebbôl levezethetô görög kérasos = cseresznye szóból származik. Elterjedése A kultúrába vett madárcseresznye kivadulása és meghonosodása miatt pontos elterjedési területét ma már nehéz közreadni. Az area java része Közép- és NyugatEurópára esik, hiányzik a Német-lengyel aIföldrôl, az Alpok és a Nagyalföld jelentôs részérôl. Dél -Európában szórványos elôfordulása van a Kaukázusban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten. Feltehetôen ôshonos Nagy-Britannia délkeleti részén, viszont megkérdôjel

Partnereink