A madárcseresznye erdőművelési szempontból ellentmondásos tulajdonságokkal rendelkezik. Magzókorát már korán, 20-30 évesen eléri, évente terem, magról jól újul, tuskóról kielégítően sarjadzik. Fiatalon elég gyorsan nő. Fényigényes, de az enyhe árnyalást elviseli. Mindezek az erdőművelés, elsősorban a felújítás szempontjából előnyös tulajdonságok. Erdőnevelésére vonatkozóan sok tapasztalattal nem rendelkezünk. Természetes életkora Magyarországon 80-100 év, de 40-50 év után egészségi állapota rohamosan romlik, ezért már az előhasználatok során - általában az utolsó törzskiválasztó gyérítés idején - néhány hagyásfa kivételével kitermelik. Tipikus elegyfafaj, elegyetlen állományfoltjaiban tapasztalható, hogy "önmagát nem képes nevelni". Ez azt jelenti, hogy természetes kiválasztódása igen radikális. A gyengébb társulásképességű faegyedek gyorsan elpusztulnak, az életerősek viszont erősen elböhöncösödnek. Ezzel magyarázható, hogy elegyetlen - jó törzsminőségű egyedeket adó - állományokat nem érdemes, és nem is lehet madárcseresznyéből létesíteni. Ennek ellenére európai viszonylatban az egyik legértékesebb fafajnak tekinthető:

- faanyaga rendkívül értékes, piaci ára Nyugat- és Közép-Európában a legmagasabb;
- ökológiai szempontból kiemelt jelentőségű, termése a madárvilág és a vad számára igen fontos;
- esztétikai élményt adó fafaj, s ezzel is növeli az erdő értékét.

Mindezek alapján az erdőművelési tevékenység során a madárcseresznye az eddiginél több figyelmet érdemel. Természetes erdőtársulásaink közül leggyakrabban cseres-tölgyesekben, mészkedvelő tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, középhegységi bükkösökben, valamint a xerofil intrazonális társulásokban fordul elő. Ezek az erdők természetes úton magról felújíthatók, ezért célszerű a vágáskorig hektáranként egyenletes eloszlásban 8-10 madárcseresznye anyafát fenntartani. Az anyafák alatt elegendő számú újulat jelenik meg, s ezek adják a későbbiekben a kívánt cseresznye elegyet. Az ápolások és az erdőnevelések során ezekkel a csoportokkal illetve faegyedekkel is foglalkozni kell.
Mesterséges erdőfelújításokban és erdőtelepítésekben is a szálankénti és a (kis-)csopor-tos elegyítés célszerű. Mivel a madárcseresznye növekedési erélyét tekintve a rudas kor végéig lépést tart az adott erdőtársulás főfajaival (tölgy, bükk), elegyarányát 20-25 % fölé nem szabad emelni a kitermelést követő záródáshiány miatt.
Az erdőművelés az utóbbi évtizedekben meglehetősen elhanyagolta az erdőszegélyek kialakítását és kezelését. A madárcseresznye erre a célra ideális fafajnak tekinthető. Hasonlóan előnyös alkalmazása erdősávokban, fasorokban.

DR. KOLOSZÁR JÓZSEF