A magyar kőris faanyagának tulajdonságai és felhasználása

E meleg és fényigényes fafaj főleg a magyar Alföldön él, de előfordul a Dél-Dunántúl alacsonyabb dombvidékén is. Érdekessége az elterjedésének, hogy a Kisalföld északi részén nem található, de előfordul a Bécsi-medencében, Nyugat-Ukrajnában és Morva-mezőn is. Talán ennek a morva-mezei előfordulásnak is köszönhető, hogy a Soproni Egyetem nagy barátja, a brno-i Mezőgazdasági Egyetem volt rektorhelyettese, a közelmúltban elhunyt A. Matovic prof. foglalkozott a legtöbbet a magyar kőris fájának tulajdonságival. A faipari gyakorlatban a különböző kőris fajok (magas, virágos, amerikai, magyar) között ritkán tesznek különbséget. Talán a legnagyobb gondot a színes gesztű előfordulások okozzák. Ezzel összefüggésben fontosnak tartjuk leszögezni: a kőrisek általában színes geszttel nem rendelkező gyűrűs likacsú fák, de idősebb korban és a termőhelytől függően előforduló színes gesztű kőris nem álgesztes, hanem az évgyűrű határokat követő egészséges gesztű! Ennyi bevezető után vizsgáljuk meg, hogy a magyar kőris rendelkezik-e a faanyag szempontjából figyelemre méltó sajátosságokkal.

Szöveti jellemzők

A magyar kőris fájának méretei - a termőhely jóságától függően - közel azonosak a magas kőrisével: 20-30 m famagasság, 30-50 cm átmérő. A kérge sokáig sima, később hosszanti szürkésbarna repedésekkel.
50-60 éves korig a geszt és szijács azonosan világos sárgásfehér színű. Ezt követően jelenik meg a sötétebb barna színes geszt. A vizsgálatok azt mutatták, hogy ennek átmérője általában kisebb a magas kőrisnél tapasztaltakénál (az átmérő 40-50 %-a). A gesztesedett anyag edényei többnyire tilisszel tömítettek. Természetesen a magyar kőris is gyűrűslikacsú fafaj: a keskeny korai pásztában az edények nagy átmérőjűek (250 m körül), a késői pászta markáns elkülönülése szép rajzolatokat eredményez: a sugár metszet csíkos, a húrmetszet rajzos.
A farostok nagyszámúak (részarányuk 60-65 %), de viszonylag vékonyfalúak. Hosszuk: 0,9-1,0 mm. Matovic A. vizsgálatai szerint a késői pásztában levő farostok hossza 20-25 éves korig fokozatosan növekszik. Ez arra utal, hogy a magyar kőris juvenilis fája a bélkörüli 20-25 évgyűrűre terjed ki. A bélsugarak keskenyek (1-3 sejtsor), a kézinagyítóval azonban felismerhetők.
A magyar kőris egyik legjelentősebb károsítója a gímszarvas (hántás, rágás). Gyakran előfordul főleg a vizenyősebb területeken fagyléc és álgesztesedés is. A kőrisek fája külső térben kevésbé ellenálló az időjárási kitettségeknek, a gombáknak, rovaroknak. Így felhasználásuk a belső terekben javasolható.

Fizikai tulajdonságok

Matovic A. összehasonlító vizsgálatokat végzett a közismertebb magas kőrissel. Ennek eredményei a következők voltak:

Fizikai jellemzők

Szilárdsági-rugalmassági jellemzők

Az összehasonlító vizsgálatok eredményei a következők voltak:

Mechanikai tulajdonságok a rostokkal párhuzamos irányban

Felhasználása

A faanyag-tulajdonságok alapján tehát megállapítható, hogy a magyar kőris is hasonló technológiákkal dolgozható fel, mint a magas kőris. A dekoratív rajzolatú faanyagból értékes parketták, bútorfrontok, székek, belső építészeti tárgyak készíthetők. Természetesen jó tűzifa és készíthető belőle, forgács- és farostlemez egyaránt. Sportszernek, szerszámnyélnek kevésbé alkalmas, mint a magas kőris. Tekintettel azonban, hogy a két kőrisfajt a fűrészipari gyakorlatban ritkán különítik el, ezért javasolható, hogy a nagyobb dinamikai igénybevételeknek kitett felhasználáshoz (pl. sportszer) hegyvidékről származó magas kőrist használjunk.

Bartha D. (2006): A magyar kőris megismerésének viszontagságos útja. Erdészeti Lapok, Bp, Február.
Matovic A (1963): Vlastnosti dreva jadra a belejasena stihteho (Fraxinus excelsior) a jasena uzkolisteho (Fraxinus angustifolia). Brno, Acta universitas agriculturae.
Matovic A (1985): Makroskopicka stavba, fyzikálni a mechanické vlasztnosti dreva jasenu uzkolistého (Fraxinus anguztifolia ssp Pannonica Soó et Simon), Drversky vyskum, Zväzok 104, Bratislava.
Molnár S, Bariska M (2002): Magyarország ipari fái, Szaktudás Kiadó, Bp.