2003 óta
Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.
41 484 cikk
Rendezvények Boog, a szelíd grizzly boldogan éli a kisvárosi sztárok mindennapi életét: este fellép a helyi természetrajz-show-ban, aztán nyugovóra tér gazdája és nevelője garázsában, ahol szívből etetik és szeretik. Egy friss animációs film, a Nagyon vadon volt a hétvége legnézettebb filmje Amerikában. Ám örömre nincs ok, hiszen alig 23 millióval kezdte meg pályafutását.
Hírek Tajo Basin vízgyűjtője A környezetvédelmi minisztérium szeptember 26-án ismertetett adatai szerint, gyenge, 34 köbhektométernyi vízmennyiség emelkedés volt tapasztalható a múlt héten. A május óta először észlelt emelkedés ellenére, a víz szintje a teljes kapacitás csupán 39,2 százalékán áll – jelentette a ThinkSpain.
2006. október 2. Elemzők az EU-csatlakozás után - azaz jövőre - 5-5,5 százalékra várják lassulni Románia gazdasági fejlődését az idei évre várt 6,5 százalékról. A kormányzati előrejelzések ennél kisebb csökkenést várnak, a GDP-növekedést jövőre is 6-6,4 százalék körül valószínűsítik.
2006. október 2. Õsszel a legszínesebb a Gemenc. Esténként a szarvasbőgést is hallhatja, ha szerencsés, meg is lesheti, aki az ártéri erdőt választja kirándulóhelyül.
2006. szeptember 27. Szalmás trágya, fanyesedék, kukorica- és napraforgószár szolgál nyersanyagul Mezőkomárom (w-ma) - Közép-Európa első fermentáló üzeme épül a település határában. A létesítmény kapacitását évi 50 ezer tonnára tervezik. Megújuló energiaforrásokat hasznosítanak.
2006. október 20. 16.00 Emlékkiállítás Helye: Lábasház 15.30 Koszorúzás a jánostelepi 56-os emlékhelyen 17.00 Emlékmű felavatása Helye: Botanikus Kert 18.00 Fáklyás felvonulás Középiskolások csatlakozása Útvonal: Egyetem- Bajcsy-Zs.u.- Béke u.- Batsányi u.- Deák tér- Mátyás király u - Hűség zászló 19.00Városi ünnepség Helye: Széchenyi tér
Események Előadás-sorozat az 1956-os forradalom 50. évfordulóján A NYME Központi Könyvtár igazgatója, ifj. Sarkady Sándor a Selmeci Társaság kezdeményezésére és szervezésében az 1956-os forradalom eseményeit feldolgozó előadás-sorozatra várja szerdánként a téma iránt érdeklődőket Sopronban, az egyetem "E" épületének 16-os előadótermébe.
2006. október 2. Eladhatják az agrártárca Kossuth-téri épületét - írja a Magyar Nemzet azzal kapcsolatban, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javaslatokat kér az új kormányzati negyed elhelyezésére. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a kormány már megkezdte a minisztériumi ingatlanok eladását, és az előzetes tervekkel ellentétben megválhat az említett Kossuth-téri épülettől is.
MEGHÍVÓ A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája tisztelettel meghívja Önt és Munkatársait KALMÁR SÁNDOR FLÓRIS Ph.D. értekezésének munkahelyi vitájára Disszertációjának címe: Mesterséges erdőfelújítás kisemlős közösségének szünbiológiai vizsgálata
MEGHÍVÓ A Nyugat-Magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola által szervezett A táj megismerése Tájismereti és tervezési alapok /Európai példák/ című angol nyelvű szemináriumára.
Események A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) október 7-én, Bagodon rendezi meg Dunántúli I. Magánerdős Napját. A MEGOSZ folytatva vidéki rendezvénysorozatát ezúttal az ország nyugati részében tart összejövetelt. Ismeretes, hogy Magyarországon az erdők 42 százaléka van magánkézben, ez mintegy 800 ezer hektárt jelent. A magán-erdőtulajdonosok szervezettsége, a szakmai és érdekképviseleti szövetségekhez, egyesületekhez való kapcsolódása azonban jelentős eltérést mutat az egyes országrészek között.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) október 7-én rendezi meg Dunántúli I. Magánerdős Napját Magyarországon az erdők 42%-a van magánkézben, ez mintegy 800 ezer hektárt jelent. A magán-erdőtulajdonosok szervezettsége, a szakmai és érdekképviseleti szövetségekhez, egyesületekhez való kapcsolódása azonban jelentős eltérést mutat az egyes országrészek között. Az országban bejegyzett, összesen 65 erdészeti integrátor tagja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének, és egyben a régiós irodákat is ők működtetik. Az integrátori hálózat - és segítségével a MEGOSZ – mintegy 30 ezer erdőtulajdonossal áll kapcsolatban és rajtuk keresztül közel 180 ezer hektárnyi magánerdőben tevékenykedik. A MEGOSZ, mint szakmai, érdekképviseleti szerv, kiemelt feladatának tartja a magánerdőket birtoklók körében a tulajdonosi tudat megszilárdítását és fejlesztését, valamint a törvényi előírásoknak megfelelő gazdálkodás elősegítését. A Szövetség tagjainak azonban kevesebb, mint 20%-a található a Dunántúlon, és ez az arány az erdészeti integrátorokra is jellemző.
2006. október 2. A biomasszát felhasználó erőművek és a családi házas kazánok növekvő tüzelőanyag-igénye miatt már az ősz végére tűzifahiány várható. Mivel a fakitermelés csak januártól engedélyezett, az import jelenthet megoldást.
Hírek Kínában a hatóságoknak sikerült ellenőrzésük alá vonniuk a fakitermelést. Igaz vannak még az országnak olyan részei, ahol a helyzet súlyos, nyilatkozta egy rendőrségi alkalmazott. Az utóbbi években Kína heves áradásokat szenvedett el, amiknek okát részben az ország lélegzetelállító gazdasági növekedése által hajtott, túlzott mértékű fakitermelésben látták.
Krónika Tóth József harmadik lett a párizsi motorfűrészes faszobrászversenyen Korábban hírt adtunk arról, hogy szeptember 14-én, este 8 órai kezdettel, a kortárs művészeti múzeumként működő párizsi Tokió Palotában került sor arra az eseményre, amelynek során a résztvevőknek egyforma méretű farönkből, egységnyi idő alatt, művészeti tárgyat kell készíteniük. A versenyzők Stihl típusú motorfűrészt kaptak a produkcióhoz.
Krónika ForestPress fotó Amint arról hírt adtunk, szeptember 30-án a szilvásváradi Szalajka Fogadóban a hazai szarvasgombászok fesztivált rendeztek. Az összejövetel megnyitóján Berecz Béla, az Első Magyar Szarvasgombász egyesület alapítója és Bratek Zoltán, az egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Hírek Az erdőtulajdonosi szövetségek nélkülözhetetlenek a vidékfejlesztési politikával kapcsolatos kommunikációban Budapesten zajlott az a konferencia, amelyet az Európai Magán-erdőgazdálkodók Szövetsége (CEPF) rendezett az Európai Unió társfinanszírozásával. Amint arról korábban beszámoltunk, a budapesti konferencia egyedülálló módon, mintegy 15 különböző, jelenlegi és jövőbeli európai uniós tagország igazgatási szerveinek és magán-erdőtulajdonosainak szereplőit hozta össze. A kétnapos tanácskozás során az új vidékfejlesztési politika kialakításának folyamatát és annak nemzeti szintű megvalósítását vitatták meg alaposan és intenzíven a résztvevők.
Hírportálok 2006. október 1. Az amazóniai őserdőben megtalálták annak a brazil belföldi utasszállító repülőgépnek a roncsait, amelynek fedélzetén 155-en utaztak. A gép péntek délután tűnt el a radarok képernyőjéről. Brazília Mato Grosso szövetségi államában, egy "nehezen megközelíthető térségben" bukkantak rá annak a belföldön közlekedő utasszállító repülőgépnek a roncsaira, amely péntek délután tűnt el a radarok képernyőjéről.
Hírek WASHINGTON – Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Erdészeti Szolgálata kérte a lakosságot, gyürkőzzenek neki az év legnagyobb önkéntes, egynapos munkáinak: az amerikai köztulajdonban lévő földterületek, erdők és erdei létesítmények helyreállítási munkálatainak. A programra az államok keleti partjaitól egészen a nyugatiig tartó akciókkal, szeptember 30-án, a Nemzeti Közföldek Napja (NPLD) megünneplésére kerül sor, amikor országszerte a szabadidőt, kikapcsolódást szolgáló helyek százain szüneteltetik a napi, használati díjakat.
A magyar kőris megismerésének viszontagságos története Bevezetés A tudomány eredményei rendszerint nehezen mennek át a gyakorlatba, de olykor maga a tudományos megismerés is sok nehézséggel, buktatóval jár. E megállapításokat kiválóan példázza a magyar kőris hazai esete, melynek történetét - okulásra - az alábbiakban vázlatosan adjuk közre. Egy megtévesztő feltételezés: a magas kőris ökotípusai A német erdész szakemberek már régóta felfigyeltek arra, hogy a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) két, egymástól lényegesen eltérő termőhelyen tenyészik: 1. száraz, meszes, hegyvidéki termőhelyeken, 2. nedves, főleg sík vidéki termőhelyeken. Ezeket talajrassznak (Bodenrasse, mai értelmezésben ökotípus) fogták fel, s az elsőt "mészkőrisnek" (Kalkesche), a másodikat "vizikőrisnek" (Wasseresche) nevezték. Elsőként Münch tharandti erdészprofesszor és Dieterich tübingeni főerdőtanácsos vállalkoztak arra, hogy a két feltételezett ökotípus közötti különbséget tudományosan is bizonyítsák. A közös tenyészkertben nevelt, eltérő termőhelyekről származó kőriscsemeték összehasonlító elemzését 1925-ben adták közre [1], melyben egyértelmű különbséget mutattak ki a Wasseresche és a Kalkesche között. Ezt a
A magyar kőris botanikai jellemzése Bevezetés Sorozatunk első részében vázlatosan bemutattuk a magyar ("barnarügyű", "lapályi", "szlavón", "pannon") kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis, syn: F. a. subsp. pannonica) megismerésének viszontagságos történetét. Ebben a cikkben a magyar kőris botanikai jellemzőiről szólunk, összehasonlítva azokat a magas kőrisével. Már itt utalunk arra, hogy általában egyetlen bélyeg vizsgálata nem elégséges a két faj egyértelmű szétválasztására, mindig több bélyeget célszerű egyszerre elemezni. Alaktana Mivel a magas kőris és a magyar kőris morfológiai bélyegei nagyobbrészt hasonlítanak vagy megegyeznek, ezért a differenciális jellemzőket részletesen és a két taxont összehasonlítva mutatjuk be. Ezek a hasonló vagy egyező bélyegek játszhattak közre abban, hogy a két taxont hosszú ideig nem különítették el, s csak az utóbbi közel fél évszázadban ismerték fel a magyar kőris elkülönülését. A magyar kőris termete, habitusa hasonló a magas kőriséhez. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy a híres szlavóniai tölgyesekben a magyar kőris, miként a mezei szil is, magasság és átmérő tekintetében vetekedett a szlavón tölggyel. A "fehérfa", ahogy faanyaga alap
magyar kőris A magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) faanyagának tulajdonságai és felhasználása Bevezetés E meleg és fényigényes fafaj főleg a magyar Alföldön él, de előfordul a Dél-Dunántúl alacsonyabb dombvidékén is. Érdekessége az elterjedésének, hogy a Kisalföld északi részén nem található, de előfordul a Bécsi-medencében, Nyugat-Ukrajnában és Morva-mezőn is. Talán ennek a morva-mezei előfordulásnak is köszönhető, hogy a Soproni Egyetem nagy barátja, a brno-i Mezőgazdasági Egyetem volt rektorhelyettese, a közelmúltban elhunyt A. Matovic prof. foglalkozott a legtöbbet a magyar kőris fájának tulajdonságival. A faipari gyakorlatban a különböző kőris fajok (magas, virágos, amerikai, magyar) között ritkán tesznek különbséget. Talán a legnagyobb gondot a színes gesztű előfordulások okozzák. Ezzel összefüggésben fontosnak tartjuk leszögezni: a kőrisek általában színes geszttel nem rendelkező gyűrűs likacsú fák, de idősebb korban és a termőhelytől függően előforduló színes gesztű kőris nem álgesztes, hanem az évgyűrű határokat követő egészséges gesztű! Ennyi bevezető után vizsgáljuk meg, hogy a magyar kőris rendelkezik-e a faanyag szempontjából figyelemre méltó sajátosságokkal. Szö
magyar kőris A magyar kőris termőhelyigénye A magyar kőris ökológiai igényének jellemzésére legjobban az elterjedési területe alkalmas. Magyar kőrissel elsősorban a Balkán északi részén, a Pannon-medencében, Nyugat-Ukrajnában találkozhatunk. Magyarország síkvidéki területein - az erdőtervi adatok szerint - mindenütt megjelenik (BARTHA et al., 1995). Mivel az erdőtervi adatok, a magyar kőris esetén nem biztos, hogy megbízhatóak, előfordulását elsősorban a Duna és a Tisza, valamint mellékfolyói, a Dráva-sík, valamint a Dél-Dunántúl dombvidékeihez és a Duna-Tisza köze vizes termőhelyeihez köthetjük. A Szigetközben a magas kőris helyettesíti. Ökológiai igényének vizsgálatára érdemes azon erdőtársulások termőhelyét bemutatni, ahol leggyakrabban előfordul. Magyar kőrissel elsősorban a tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdőkben, a sík- (és domb-) vidéki gyertyános-kocsányos tölgyesekben, az égerlápokban, valamint a sziki tölgyesekben találkozhatunk. A magyar kőris átmeneti fafaj a fűz-nyár (puhafás) ligeterdőkből a tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdő állományai felé (MAJER, 1972). A fenti társulások termőhelyének jellemzését TÓTH (1958) és JÁRÓ (2000) munkája alapján tehetjük meg. Az alföldi terüle
2006. szeptember 23. A Kossuth Rádióban adtak hangot aggodalmuknak szűkebb hazánk lakói. Kifogásuk: miért a Gerecse fáit tüzeli el a bokodi hőerőmű? Utánajártunk, mi a helyzet valójában.
