Február 2. a Vizes Élőhelyek Világnapja 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában, a Kaszpi tenger mellett írták alá a Vizes Élőhelyek megőrzéséről szóló nemzetközi megállapodást. Vizes Élőhelyek Világnapját 1997. óta széleskörűen megünneplik szerte a világon. Ma már nem csak a különböző szerveződésű civil csoportok, hanem a kormányok is támogatják a vizes élőhelyek védelmét, rehabilitációját, és vesznek részt az ünneplésben mind február 2-án, mind az azt követő napokban.
A bíróság a Saemangeum vizes terület javára döntött – adta hírül a Forest.org. Saemangeum a világ egyik legértékesebb természeti területe, széles körben elfogadott, hogy a Sárga-tenger partján élő madárvilág legfontosabb élőhelye. 158 féle halfaj, a Sárga-tengerben élő halak 76,9 százaléka megtalálható ott, továbbá több mint 300 vízi élőlény és növényfaj. Ez a terület szolgál pihenőhelyként a mintegy 20 ezer költöző madárnak Ausztrália és Kelet-Ázsia között. Évente mintegy 500 ezer madár élőhelye ez a Dél-Korea nyugati partjainál található öbölrendszer.
Arra kérik az ausztrál építkezőket, hogy hazai fát használjanak építkezéseikhez, olvasható az Australian Association of Forest honlapján. Arra buzdítják az ausztrál építőket és ezermestereket, hogy fejezzék ki haza szeretetüket azzal is, hogy ragaszkodnak a kizárólag Ausztráliában nevelt és kitermelt fához. Az ausztrál erdészeti és természetvédelmi miniszter, Ian Macdonald szenátor szerint, a nem régiben ünnepelt Ausztrália Napja megfelelő alkalom volt annak kifejezésére, hogyan tehetik a nemzetet még erősebbé. Ennek egyik módja, hogy a tervezett építkezésekhez kizárólag ausztrál faanyagot vesznek igénybe.
Morfológiai tulajdonságok Az élő fák jellemzői: A hársak "matuzsálemi kort" élhetnek meg és óriás méreteket növeszthetnek. A kislevelű hársak közül kiemeljük a Széchenyiek hársfasorát Nagycenken (230-240 év) és a hasonló korú kápolnai (Heves megye) "Kossuth hársakat". Talán legidősebb óriás hársfánk a süttöi (Komárom-Esztergom megye)" Rákóczi hárs". A ma is jó egészségi állapotú kb. 400 éves fa 720 cm kerületű! A nagyszámú hazai és külföldi (egyes példányok 1000 év körüliek ) védett hárs egyedek a viharos európai történelem tanúiként élték meg az elmúlt századokat. ågy nem véletlen, hogy a hársakat ma is számos országban "szent fákként" tisztelik. A kislevelű hárs 20-35 m magasságot (10-15 m ág tiszta törzshosszal) és 0,3-0,8 m mellmagassági átmérőt érhet el a fakitermelés korában (60-70 év). A Szürke kérge sokáig sima marad, csak idősebb korban repedezik. A kéreg vastagsága 1-3 cm. A fatest makroszkópos jellemzői: A három hazai hársfaj fája nem különböztethető meg egymástól. A színes gesztnélküli, világos fatest fehéres-sárga színű, gyakran vöröses-barnás árnyalattal. Az évgyűrű határok nem határozottak, de egy sárgás vonal jelzi. A bélsugarak a keresztmetszetben csak kézi nagyító
KULTÚRTÖRTÉNETE, KERTÉPÍTÉSZETI SZEREPE Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terjedő areájú kislevelű hárs végigkísérte a kontinens népeinek történetét, és a hozzá kötődő szimbólumok a görög és a római kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, valamint a magyarság művelődéstörténetének is részévé váltak. A hárs mítoszok szereplője, mondák fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket jelölnek, dűlőket, határrészeket neveznek el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, kastélyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik. A hárs a mítoszokban és a mondákban A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek történelmen végighúzódó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszteletnek örvendtek. PLINIUS SECUNDUS Historia Naturalis c. művében az időszámítás szerinti első évszázadban írja: "Valamikor réges régen a fák voltak az istenek lakóhelyei és az egyszerű falusi nép a környék legmagasabb fáját az ősi hiedelemnek megfelelően még ma is valamelyik istennek szenteli." A római és görög mitológiában a megszemélyesített fáknak gyógyító, végzetho
II. KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS KERTÉPÍTÉSZETI VONATKOZÁSOK A Nyugat-Európában már hosszabb múltra visszatekintő "Év fája" mozgalom Magyarországon immár másodszor tüntet ki figyelmével egy kevéssé ismert, de fontos fafajt. Az 1996-os év "madárcseresznyéje" után 1997-ben az ÉV FÁJA a kislevelű hárs (Tilia cordata), melynek kultúrtörténeti és kertészeti szerepéről az alábbiakban adunk áttekintést. Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terjedő kislevelű hárs végigkísérte a kontinens népeinek történetét, és a hozzá kötődő szimbólumok a görög és a római kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, valamint a magyarság művelődéstörténetének is részévé váltak. A hárs mítoszok szereplője, mondák fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket jelölnek, dűlőket, határrészeket neveznek el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, kastélyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik. A hárs a mítoszokban és a mondákban A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek történelmen végighúzódó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszteletnek örvendtek. PLINIUS SE
I. BOTANIKAI ÉS ERDÉSZETI VONATKOZÁSOK A Nyugat-Európában már hosszabb múltra visszatekintő "Év fája" mozgalom Magyarországon immár másodszor tüntet ki figyelmével egy kevéssé ismert, de fontos fafajt. Az 1996-os év "madárcseresznyéje" után 1997-ben az ÉV FÁJA a kislevelű hárs (Tilia cordata), melynek botanikai és erdészeti jelentőségéről az alábbiakban adunk áttekintést. Nevezéktana A kislevelű és nagylevelű hársat LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species plantarum-ban még nem választotta el egymástól, rájuk a Tilia europaea nevet alkalmazta. 1759-ben MILLER már külön fajként tárgyalja a kislevelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakoribb, ma is használt szinoním neve az EHRHARDTtól származó Tilia parvifolia, illetve a SCOPOLI-féle Tilia ulmifolia. A tudományos nemzetségnév a görög ptilon-ból vezethető le, mely szárnyat jelent, s a virágzat megnyúlt murvalevelére vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely jellemző leveleire utal. Elterjedése Európai elterjedésű faj, areája Írországtól Nyugat-Szibériáig húzódik. A legészakibb és legdélibb területekről hiányzik, így nem
Nevezéktana A kislevelű és nagylevelű hársat LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species plantarum-ban még nem választotta el egymástól, rájuk a Tilia europaea nevet alkalmazta. 1759-ben MILLER már külön fajként tárgyalja a kislevelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakoribb, ma is használt szinoním neve az EHRHARDTtól származó Tilia parvifolia, illetve a SCOPOLI-féle Tilia ulmifolia. A tudományos nemzetségnév a görög ptilon-ból vezethető le, mely szárnyat jelent, s a virágzat megnyúlt murvalevelére vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely jellemző leveleire utal. Elterjedése Európai elterjedésű faj, aerája Írországtól Nyugat-Szibériáig húzódik. A legészakibb és legdélibb területekről hiányzik, így nem tenyészik Spanyolország, Olaszország és a Balkán-félsziget déli részén. Érdekes, hogy elterjedési területének keleti nyúlványa átbukik a Közép-Uralon, s egész az Irtis folyó völgyéig húzódik. Az area súlypontja Kelet-Európában van, a Volga középső és felső folyása mentén éri el optimumát, ahol jelentős kiterjedésű - bár sokszor másodlagos - állományai találhatók. Nyugat- é
Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. Virágzás és termés érés A kislevelű hárs hímnős virágai június közepétől július első napjaiig nyílnak. A virágzás időpontja mindig 10-14 nappal követi a nagylevelű hárs virágzását. A virágok kellemesen erős mézillatot árasztanak. Igen jó mézelő, különösen a nektár hozama kiemelkedő. Megporzását a rovarok, elsősorban a méhek végzik. Egyes vidékeken sok virágot begyűjtenek gyógyászati célra. Sajnos többnyire az útmenti fasorokból, ahol a virágok feltételezhetően a közlekedésből származó, mérgező anyagokkal szennyezettek. A gyűjtők nem kímélik a fákat, sokszor egész vastag ágakat vágnak le, emiatt ezeknek a fáknak a koronája jellegzetesen csonkolt. A virágok 5-11 virágú álernyőt képeznek. Az álernyő a kopasz murvalevélnél hosszabb, kissé megcsavarodva közel vízszintesen áll (CSAPODY et al.). A virágzati kocsány és a murvalevél összenőttek a kocsány hosszának felén. Termése kicsi, gömbölyű, fel nem nyíló tok, többnyire megnyúlt gömb, amely finom hegyben végződik. Színe éretten piszkos rozsdabarna. Hossza általában 4,5-6 mm, szélessége rendszerint 4,5-5 mm. Felülete sima, vagy gye
2005. január 21. EU-s elvárás, hogy az energiatermelésben a megújuló energia részvétele emelkedjék. Három erőművünkben az elmúlt évben fosszilis tüzelőanyagok helyett biomasszát kezdtek alkalmazni. A technológiaváltáshoz megfelelő mennyiségű fára van szükség. A gyorsan növő fafajták kutatásában elért eredményekért és a biomassza energetikai felhasználását elősegítő munkájáért Gábor Dénes díjat kapott Marosvölgyi Béla professzor.
2004. január 2. A cukorfenyő 60 centis tobozú, a tiszafából pedig rákellenes gyógyszert is készítenek A szakavatott szemlélő számára nem egyformák a fenyők sem. Annyi szépség van a fenyőkben és annyi oldalról lehet megközelíteni, hogy mi is a szépség. Egyes fajoknál a gyönyörű törzs, a magas termet. Másoknál a gyönyörű óriási toboz. A legnagyobb tobozú fenyők, pl. a pinus lamberciana, a cukorfenyő, az 60 centis tobozú. Csodálatos látvány egy ilyen fát látni, ahogy az ágakon lógnak a hosszú tobozok. A tiszafa is gyönyörű a kis piros adilusszal, tehát magköpennyel.
Zheng Peiyan miniszterelnök-helyettes február 4-én Pekingben kifejtette, a jövőben Kína még nagyobb erővel támogatja az ország nyugati területeinek gazdasági és társadalmi fejlesztését. Zheng Peiyan a nyugati területek fejlesztési programjának öt évvel ezelőtti elindítása alkalmából rendezett ankéton elmondta, 5 év alatt a központi kormány összesen több mint 46 milliárd jüant fordított a nyugati területek fejlesztésére. A jövőben a kormány növeli a beruházásokat az infrastruktúra-építés, a környezetvédelem, az oktatás, a közegészségügy és a tudományos és technikai területen. Kína ezen része az ország egészének 70 százalékát teszi ki, lakossága pedig a harmadát. A fejlesztési tervet 2000-ben indították be, aminek keretében nagy összegeket fordítottak a térség felzárkóztatására, és kedvezményekkel segítették fejlődését.
Az időszámítás utáni harmadik és negyedik században a Jin dinasztia nagyon meggyengült. Az északi népek gazdaságilag és katonailag egyaránt megerősödtek és hatalmukat kiterjesztették a Jangce folyó északi partjáig.
St. Paul, Minnesota- Michael Schommer, a minnesotai (USA)mezőgazdasági tárca kommunikációs igazgatója közleményben tájékoztatta az érdekelteket és a közvéleményt a gyapjaslepke fertőzésről. Fotó: Csóka György A minnesotai mezőgazdasági tárca (MSA) és az USA Erdészeti Szolgálatának (USDA) Mezőgazdasági Osztálya tervezetet készít a gyapjaslepke fertőzés radikális felszámolására az észak-kelet minnesotai Tower városhoz közeli területeken, (Arrowhead Régió). A gyapjaslepkét Amerika legpusztítóbb kártevői között tartják számon. Mint ismert, a rovar nem őshonos Észak-Amerikában, így a fejlődés során nem alakultak ki a hatékony, természetes ellenfelei sem.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége tisztelettel meghívja Önt Zsila Sándor: OTTHON A TERMÉSZETBEN című CD-romjának bemutatójára 2005. február 9-én 11 órára, a Mai Manó Ház Napfényműtermébe (Budapest VI., Nagymező utca 20.) A CD-romot Victor András a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnöke, a szerzőt Dr. Kalotás Zsolt az Országos Környezet- és Vízgazdálkodási Főfelügyelőség főosztályvezető-helyettese mutatja be.
Zsila Sándor: Otthon a természetben című CD-romjának bemutatója 2005. február 9-én 11 órakor a Magyar Fotóművészek Szövetsége székházának Mai Manó Ház Napfényműtermében (Budapest VI., Nagymező utca 20.) lesz.
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy helikopterek segítségével építenék meg a NATO radarállomást Zengőn, így az útépítéssel nem rombolnák a környezetet. A Honvédelmi Minisztérium szerint döntés még nincs. Amint arról beszámoltunk, a minap miniszteri szemlét tartottak a térségben. A Zengő és Mórágy térségében is vizsgálták a lehetőségeket, de azt mondják, a szerdai miniszteri bejárás csak az előkészítő folyamat része volt.
2005.február 3. Életnek szinte semmi jele az irodaház környékén. Az illetékesek keresik az „újrahasznosítás“ lehetőségeit. Lenti (gy. f.) - Minden megoldásra nyitott a Kerka Menti Fűrész Kft. volt irodaházának hasznosítását illetően a tulajdonos Zalaerdő Rt. - mondta el Keszi László, a helyi erdészet igazgatója, amikor az egykor több száz főt foglalkoztató cég jövőjéről tájékoztatta az önkormányzati képviselőket. Többször írtunk már a Kerka Menti Fűrész Kft. helyzetéről, arról, hogy a Zalaerdő Rt. a folyamatos veszteségek miatt a termelés visszafogásáról és a létszám racionalizálásáról döntött. A leépítésnek számos vonzata van, így vált kérdésessé annak az irodaépületnek a sorsa is, melyből szinte a teljes adminisztratív személyzet távozik.
2005. február 3. Zalaegerszeg (w. v.) - Nem csak az erdőterületeket és a gyümölcsösöket, az idegenforgalmat is veszélyeztetheti Zala megyében az idén várható gyapjas lepke invázió - hívta fel a figyelmet a problémára Köcse Tibor.
2005. február 3. Napközis tábori csendélet, télen. A helyén építendő centrum egész évben működne Zalaegerszeg (sz. j.) - Az alsóerdei napközis tábor a város legelhanyagoltabb létesítménye. Problémájára gyógyírt jelenthet a Családi Egészségfejlesztő és Kulturális Centrum létrehozása, melyről a minap döntöttek .Egyhangú támogatásra talált a legutóbbi közgyűlésen az a javaslat, amely egy egészségcentrum létrehozásáról szól az alsóerdei tábor területén. Az ötletgazda ifj. dr. Marx Gyula orvos és egészségügyi szakmenedzser a tavaly készült diplomamunkájában dolgozta ki a centrumra vonatkozó elképzeléseit.
2005. február 3. Nagykanizsa (v. a.) Közép-Európában csak hazánkban növekszik az állománya - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a parlagi sast választotta 2005 madarának. A fokozottan védett ragadozóval Európában csak térségünk néhány országa büszkélkedhet, s az állomány ezek közül is csak hazánkban nő. Mint Darázsi Zsolt, az MME zalai csoportjának egyik munkatársa elmondta, a parlagi sas hazai állományának mélypontja a nyolcvanas évek közepén, valamikor az egyesület alakulásának táján volt. Mindössze tíz párt számoltak össze belőle 1982-ben, a populáció azonban az eltelt évek alatt megötszöröződött. Ennek ellenére a kiemelt figyelmet most is megérdemli ez a világviszonylatban is veszélyeztetett faj.
2005.február 3. A zalai vadászok a sokat szidott vadkárok csökkentéséért Zalaegerszeg (t. s.) Összegezték a zalai vadásztársaságok előző évi kilövései eredményeit. A megyei vadászfelügyelő elmondása szerint lassan közelít a vadállomány létszáma a terület eltartó képességéhez. Az FVM Zala Megyei FM-hivatalának vadászati főfelügyelője, Süle Lajos eredményesnek ítéli a zalai vadásztársaságok vadgazdálkodási tevékenységét.
2005. január 24. SZÉKSZARD – ORVVADÁSZAT Kalasnyikov lőszereket, puskacsövet reszeltek házilag Hangtompítós fegyverekkel, éjjellátóval és hadi célra használatos lőszerekkel dolgoztak azok az orvvadászok, akiket a tamási rendőrség kerített kézre. A három férfi, sárosdi és gyönki lakosok, egymillió forint kárt okoztak a gyönki vadásztársaságnak öt dámszarvas kilövésével. Hogy korábbi esetek a rovásukra írhatóak-e, még nem derítette ki a rendőrség. A nyomozásról tegnap számolt be a sajtónak a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság.
Hírek 
