2003 óta
Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.
41 484 cikk
2005. január 29. Az elmúlt évtizedekben számos rangos ásatás - Fenékpuszta, Kis-Balaton, avarkori temetők -, s ebből fakadó kiállítás, publikáció és nemzetközi kapcsolatteremtés jelölte ki dr. Müller Róbert munkaterületét. Történész kandidátusként ugyancsak több elemző, összefoglaló mű szerzője.
Kedves Vadásztársam! Tisztelettel meghívom a Szafarivadászok II. találkozója rendezvényünkre! Vadászatszervező irodánk minden szezon kezdetén meghívja barátait, volt, jelenlegi és leendő vendégeit valamint a külföldi programjaink iránt érdeklődő vadászokat erre a baráti összejövetelre. Együtt örülhetünk vadászsikereinknek, büszkélkedhetünk trófeáinkkal, vadásztörténeteinket megoszthatjuk társainkkal. Bemutatjuk új programjainkat, ismertetjük akcióinkat és kísért vadászatainkat. A Tengerdi Vadászatszervező Iroda vendégül látja a vendégeket egy ingyenes vadpörköltre, korlátlan bor- és pálinkafogyasztásra. Ingyenes tombolajátékon értékes nyeremények nyerhetők. Kérjük, hogy hozzák magukkal érdeklődő vadásztársaikat is. A mellékelt jelentkezési lapot 02.22-ig juttassák vissza irodánk címére! A találkozó időpont: 2005.02.26. szombat 10,00 óra Helyszín: Viktor Vendégház, Balatonmáriafürdő, Vilma u.9. Várom szíves jelentkezését, vadászüdvözlettel: Balatonmáriafürdő, 2005-01-18 Tengerdi Győző Vadgazd. szakmérnök, ügyvezető
2005. január 31. Senki nem találta el, csak én lőttem közvetlen mellé Fácánkakasra vadásztak szombaton a Zákányszéki Földtulajdonosok Vadásztársaság tagjai. A terítékre tizennyolc madár került, de előtte még ki kellett szabadítani az egyik vadászokat szállító teherautót a hó, a zákányszéki jegyzőt pedig a jég fogságából. A kocsi elakadt, a községi elöljáró alatt pedig beszakadt a jég és derékig merült a fagyos vízbe.
Napilapok 2005. február 1. – London, 2005. január 31. Február 18-án Angliában és Walesben életbe lép a falkavadászat betiltásáról szóló törvény. Ha tényleg, akkor megszűnik a háromszáz éves hagyományra visszatekintő rókavadászat, ami több mint kétszázötven társaságba tömörült, százhatvanezer követője számára nem holmi passzió. Sportnak és közösségformáló erőnek tekintik.
Hírek A KvVM közleménye szerint tíz érdemi javaslat érkezett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felhívására a verespataki beruházás várható környezeti hatásait vizsgáló eljárással kapcsolatban. A levélírók többsége a cianid technológia veszélyeire hívta fel a figyelmet, ám akadt közgazdasági, sőt a térség vulkanikus működésére vonatkozó észrevétel is – olvasható a közleményben.
Hírek A természetvédők 9 új biológiai sokféleségéről ismert rendkívül fontos régiót jelöltek ki Ezek olyan területek, melyeket folyamatosan sért és zavar az emberi tevékenység. A „Biodiversity Hotspot” címke azokra a régiókra került, amelyek a világ természetvédelmi erőfeszítéseiben elsőrangú helyet kell, hogy elfoglaljanak.
2005. február 3. A globális klímaváltozás hatásai már a Kárpát-medencében, is érzékelhetők: Melegebbek és szárazabbak a nyarak, mint korábban, gyakoribbak az időjárási szélsőségek. A kutatók szerint a hazai életminőség 'megóvására alkalmazkodási stratégiát kell kidolgozni - politikai szinten is.
Hetilapok 2005. február 3. VADÁSZATOK ÉS VAGYONNYILATKOZATOK A korábbi gyakorlattal szakítva több parlamenti képviselő is feltüntette vagyonnyilatkozatában, milyen vadásztrófeákhoz jutott a múlt évben, bár azok értékét általában nem közölték. Nem kaptam semmit, még vadásztrófeát sem" - áll a vadászrepülőként világhírre szert tett Vári Gyula szocialista képviselő 2005. január 31-ei keltezésű vagyonnyilatkozatának „E" részében. Ebben az oszlopban „az országgyűlési képviselőnek képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékairól (...) és ingyenes juttatásairól" kell számot adnia, az értelmezéshez azonban oly kevés jogszabályi fogódzót kapnak az érintettek, hogy egymástól élesen elütő értelmezések szerint tölthetik ki a bevallást.
Események 2005. március 10-13-a között rendezik meg a Lévai Vadásznapokat – olvasható a Vadászati Információs Adatbázis oldalán. – A rendezvény keretein belül a Szlovák Vadászszövetség, a Szlovák Köztársaság Erdőgazdasága, az Erdészeti Kutatóállomás (Zvolen), az Állattenyésztési Kutatóállomás (Nitra), a Hubertlov szerkesztősége a Lévai Vadásznapok keretében megrendezik A RAGADOZÓK VÉDELME ÉS VADÁSZATA című nemzetközti szakszemináriumot. Az előadássorozat 2005. március 12-én 9 órakor kezdődik a Lévai „Dru¾ba“ kultúrotthonban (Dom kultúry Dru¾ba v Leviciach). A szimpóziumon előadást tart többek között prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora, a Vadgazdálkodási Intézet igazgatója és munkatársa dr. Szemeti László, Magyarországi ragadozók címmel.
Ki kicsoda? Erdőmérnök, 1923. október 25-én született Ózdon, Miskolcon érettségizett 1941-ben. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara Erdőmérnöki Szakán Sopronban szerzett diplomát 1949-ben. Ezt követően a Debreceni Erdő-igazgatóságnál, majd a Miskolci Erdőrendezőségnél dolgozott. Tudományos pályafutása 1952-ben vette kezdetét a Moszkvai Erdőipari Egyetemen, ahol a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsaként V.G. Nyeszterov akadémikus tanszékén dolgozott. "Az erdeifenyő növekedésének néhány sajátossága" című kandidátusi értekezését 1955-ben védte meg Moszkvában, és ezzel elnyerte a mezőgazdasági (erdészet) tudomány kandidátusa tudományos fokozatot és a doktori címet. Hazaérkezését követően, az Erdőmérnöki Főiskola Üzemtani Tanszékére 1958-ban történt kinevezéséig, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatóhelyettese, majd a KGST Fa és Cellulóz Állandó Bizottságának megválasztott nemzetközi titkára volt. Egyetemi tanárrá 1961-ben nevezték ki. A Sopronban folytatott oktatói és tudományos tevékenysége egyéb feladatok miatt megszakadt: 1966-1969 között a budapesti Faipari Kutatóintézet igazgatójaként tevékenykedett, majd 1969-1975. években a KGST moszkvai
2005. február 4-én (pénteken) 10 órakor Dr. PÁSZTOHY ANDRÁS politikai államtitkár Agrárfórumon vesz részt Téma: Az agrárgazdaság időszerű kérdései Helyszín: Balatonboglár, Erzsébet u. 12-14. Budapest, 2005. február 3. Kommunikációs Önálló Osztály
Sajtószoba M E G H Í V Ó A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája tisztelettel meghívja Önt és tisztelt Kollégáit BIRÓ BOGLÁRKA "A bükk álgesztesedésének vizsgálata a SEFAG Rt. erdőállományaiban" című Ph.D. értekezésének nyilvános vitájára, melyre 2005. február 10-én, 11 órakor az Erdőmérnöki Kar Tanácstermében (Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. „A” épület I. em. balra) kerül sor. Az értekezés opponensei: Dr. Kovács Jenő és Dr. Bondor Antal Prof. dr. Mészáros Károly dékán EMK Doktori és Tudományos Bizottság elnöke
Zengő-ügy Népes szakembergárdával kiegészülve tartott terepszemlét szerdán a Zengőn Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Amint arról a Magyar Rádió tudósítója beszámolt, a NATO-lokátor telepítésére leginkább alkalmasnak tartott helyszíneket szemrevételezték.
Hírek A svéd kormánynak készült tanulmány a közúti útadókról, új út- és energiaadók bevezetését javasolja a kormánynak, ami az erdőgazdálkodás számára 1,8 millió svéd korona éves többlet költséggel járna. A javaslat azt is jelentené, hogy a svéd erdészeti termékeket előállító ipar, lényegesen mérsékeltebb áron juthatna hazai nyersanyaghoz. Mintegy 30 százaléknyi erdő kitermelése viszont nem hozna hasznot. Kemény csapás érné a Svédország középső részén gazdálkodó erdőtulajdonosokat, akiknek hosszú távolságokra kellene fát szállítaniuk. Az új adók azonban 50 százalékkal csökkentenék nettó jövedelmüket.
Sport A versenyzők egyöntetű tiltakozása, valamint a német Isabelle Huber hétfői sérülése miatt a szervezők úgy döntöttek, megváltoztatják az észak-olaszországi alpesi sí világbajnokság lesiklópályájának legveszélyesebb ugratóját. "30 cm-rel csökkentjük az ugrató méretét, így az eddigi 45-47 méteres repülések helyett a sízők 25-30 métert tesznek majd meg a levegőben. A változtatásnak köszönhetően minden versenyző biztonságban érezheti magát a pályán" - nyilatkozta Rainer Senoner versenyigazgató.
Sport Elkülönítik a szánkósokat a síelőktől a Normafán Amint arról korábban beszámoltunk, sorozatos és súlyos balesetek jellemezték a síszezon beköszöntését a főváros egyetlen használható sí- és szánkópályáján. Tervek szerint hétvégétől különválasztják egymástól a Normafán a sízőket és a szánkózókat, hogy megakadályozzák a baleseteket, tudta meg az Info Rádió. Az új rend már a balesetektől terhes múlt hétvégétől élt volna, de az illetékes szervezetek szerint a sajtót nem lehetett volna összetrombitálni egy erről szóló sajtótájékoztatóra.
A vadkörte (Pyrus pyraster) európai elterjedésű, közepes termetű, esetenként 200 éves kort is megérő fafaj. Sík-, domb-, és hegyvidéken egyaránt előfordul, igen sokféle élőhelyen megél. Már ezen tulajdonságai is előrevetítik, hogy rovarvilága viszonylag gazdag, változatos lehet. Herbivor rovaregyüttese fajgazdagságát és összetételét nagyban befolyásolja továbbá az a tény is, hogy számos viszonylag közeli rokon fa és cserjefajjal együtt tenyészik. A rokon növényfajok rovarfaunája között általában a rokonság mértékével arányos hasonlóság figyelhető meg, így a vadkörte is osztozik az alma (Malus),berkenye (Sorbus), galagonya (Crataegus), szilva (Prunus), cseresznye (Cerasus) nemzetségek rovarfaunájának jelentős részén. Természetesen az oligofág és polifág fajokon túl számos specialista fajt is eltart. A vadkörtén táplálkozó ízeltlábú fajok száma a becslések szerint 300 körül van. A fajegyüttes mintegy 10-15 %-a Pyrus-specialista, ennek mintegy harmada lehet azoknak a fajoknak a száma, melyek kizárólag a vadkörtén élnek. Egyes nemesített és termesztett körtefajták "megörökölték" a vadkörtén élő herbivor rovarfajok túlnyomó részét. Közülük számos faj időnként jelentős károkat is okozhat
A hazánkban őshonos Pyrus pyraster, több más faj között a mai termesztett körtefajták egyik őse. A körtefa gyümölcsét már a neolitikumban gyűjtötték. Bizonyság erre, hogy a svájci cölöpépítmények feltárt hulladékgödreinek maradványaiban körtemagvakat is tömegesen találtak. Termesztése az ókorban Perzsiában és Örményországban kezdődött. Innen jutott el Görögországba, majd a Rómába. A Peloponészosz félsziget számos "Apia", azaz körte elnevezésű települése a faj elterjedt voltára utal. Az ókori mediterrán kultúrákban a mitológia és a mítikus szimbólumok világának fontos szereplői a növények. Surányi Dezső szerint a körte a H betű szimbóluma a hüperboreász fa ábécében, amely egyben a hatodik hónap első napját (máj 13.) is jelenti a görögöknél. A Holdnak, illetve Föníciában a holdistennőnek szent fája volt - fehér virága miatt. A mükénéi Héraionban, a Héra-szentélyben a holdistennő szobrát körtefából faragták ki, csakúgy mint a biotiai Athéné tiszteletére állított Onké(körtefa)-szentélyt. Homérosz az Iliászban a körtét az istenek ajándékának nevezte. Az Odüsszeiában, a főhős atyja Láertész kertjeinek leírásában 13 fajtája szerepel és "körte a körte körül puhul, érik" Alkinoosz kertjének
Nevezéktan LINNÉ 1753-ban megjelent Species plantarum-ában a nemes körtét és a vadkörtét még nem választotta el egymástól, Pyrus communis név alatt írta le őket, a vadkörtét e faj változatának (var. pyraster) tekintette. Később BURGSDORF 1787-ben faji rangra emelete, bár meg kell jegyezni, hogy a nemes körtefajtákkal való kereszteződés és kivadulás miatt a faji határokat nehéz élesen megvonni, ezért több botanikus inkább a régi Linné-féle nevet használja. Szinonim nevei közül gyakran fölbukkan a GäRTNER-féle 1791-ben adott Pyrus achras. A tudományos nemzetségnév a római köznyelvben a körtét jelentette, a klasszikus latin pirus írásmódot LINNÉ torzította pyrus-ra, ami később aztán meghonosodott. A communis a latinban közönségest jelent, melyet közismertsége miatt ragasztotta rá LINNÉ, a pyraster a pyrus és a görög aster összeolvadásából keletkezett, utóbbi csillagot jelent, mely a keresztben felvágott termés csillag alakúan elhelyezkedő magházaira utalhat. Az achras szintén görög faji jelző, a klasszikus görög nyelvben az élvezhetetlen vadkörtének felel meg. Elterjedés A vadkörte - vagy népies nevén vackor - európai elterjedésű faj, de areájának szubmediterrán súlypontja van. Elterj
A vadkörte kérdéssel kapcsolatban, néhány személyes megfigyelésemet legyen szabad leközölnöm. Az Óbudától nyugatra található Hidegkúti-medencében az egykori tehénlegelőn is található néhány idős példány. Valószínűsítem, hogy ezeket ültették. Törzsátmérőjük megközelíti az 50 cm-t. Különben valószínű, hogy miként az erdők pirossapkás törpéinek alakját a harkályokról, úgy az erdőkben talált aranypénz halomról, a vadkörte levele alapján vette a mintát a népköltészet. Kiváló és igen szép turista botokat készítettünk fiatal hajtásaiból. Különösen, ha kivágnak egy vadkörtefát, az újbóli sarjhajtás ad megfelelő botanyagot. A sok elágazásból igen szép bütykök képezhetők ki. A fogantyút pedig a szarvasagancs szemágából készítettük. A levágott botalapanyagot héjasan parázs fölött "megpirítottuk", akkor némileg egyengetni is lehetett. Ezt követte szalonnabőrrel történő bedörzsölés, miután a bütykök, méretre vágás után le lettek csiszolva. Adott esetben pedig politúrozásra, vagy színtelen lakkali bekenésre is sor került. /A pácot nem veszi be./ Hasonlóan a vadalmából is készültek botok, de a faanyaguk sokkal puhább. Ugyanakkor az idő múlásában, miként a szilvák, bezsírozva, szépen megpirosodnak
vadkörte Nevezéktana LINNÉ 1753-ban megjelent Species plantarum-ában a nemes körtét és a vadkörtét még nem választotta el egymástól, Pyrus communis név alatt írta le őket, a vadkörtét e faj változatának (var. pyraster) tekintette. Később BURGSDORF 1787-ben faji rangra emelete, bár meg kell jegyezni, hogy a nemes körte fajtákkal való kereszteződés és kivadulás miatt a faji határokat nehéz élesen megvonni, ezért több botanikus inkább a régi Linné-féle nevet használja. Szinonim nevei közül gyakran fölbukkan a GäRTNER-féle 1791-ben adott Pyrus achras. A tudományos nemzetségnév a római köznyelvben a körtét jelentette, a klasszikus latin pirus írásmódot LINNÉ torzította pyrus-ra, ami később aztán meghonosodott. A communis a latinban közönségest jelent, melyet közismertsége miatt ragasztotta rá LINNÉ, a pyraster a pyrus és a görög aster összeolvadásából keletkezett, utóbbi csillagot jelent, mely a keresztben felvágott termés csillag alakúan elhelyezkedő magházaira utalhat. Az achras szintén görög faji jelző, a klasszikus görög nyelvben az élvezhetetlen vadkörtének felel meg. Elterjedése A vadkörte európai elterjedésű faj, de areájának szubmediterrán súlypontja van. Elterjedési területének északi h
Hírek Exeter – Afrika nyomasztó szegénységben élő, betegségek sújtotta milliói még annak a veszélynek is ki vannak téve, hogy elviseljék a globális felmelegedés kockázatait, ha nem teszünk sürgős lépéseket ez ellen, nyilatkozta egy vezető nigériai tudós.
Hírek Háromnapos nemzetközi konferencia zajlik 2005. február 1-je és 3-a között az angliai Exeterben, Devon megyében, melyre számos tudós érkezett a világból. A konferencia témája az éghajlatváltozás, az egyik központi kérdéskör, hogy előreláthatólag hány Celsius fokos hőmérséklet változást bír el a világ a katasztrofális folyamatok bekövetkezéséig.
1. Virágzás, termésérés és begyűjtés A vadkörte fehér virágai a kilombosodás előtt, március közepétől április közepéig nyílnak. A morfológiailag almatermésnek tekinthető körte áltermés kerek, vagy hosszúkás, színe zöld, zöldes-sárga, sárga, néha pirossal futtatott, fanyar ízű. Mérete többé-kevésbé jellemző a Pyrus nemzetséghez tartozó fajokra: P. pyraster 20-30 mm P. magyarica 15-22 mm P. nivalis 30-50 mm A kősejtekkel körbevett 5 rekeszű magház rekeszeiben 2-2 szem mag van. Ezek 4-6 mm hosszúak, lapított tojásdad formájúak, barnásfekete színűek, sima felületűek. A termés kora ősszel, szeptember-októberben érik. általában a lehullott gyümölcsöt szedik össze a gyűjtők, de szokás a fa alá kiterített ponyvára, vagy fóliára is leverni a termést. Az erjedésre kevésbé érzékeny, azonban arra azért vigyázni kell, hogy ne melegedjen be. Célszerű kb. 30 cm vastag rétegben kiterítve tárolni addig, amíg megpuhul. Ekkor megfelelően beállított szőlődarálóval, vagy kádban, hordóban történő taposással összezúzzák. ügyelni kell arra, hogy a kövecses magház szétzúzásakor a magvak sértetlenek maradjanak. 2. A mag kezelése - a rétegelés Mivel átfekvő - a csírázáshoz hideghatást igényel - rétegelni kel
