kislevelű hárs

A kislevelű hárs fájának tulajdonságai és ipari felhasználása

Morfológiai tulajdonságok Az élő fák jellemzői: A hársak "matuzsálemi kort" élhetnek meg és óriás méreteket növeszthetnek. A kislevelű hársak közül kiemeljük a Széchenyiek hársfasorát Nagycenken (230-240 év) és a hasonló korú kápolnai (Heves megye) "Kossuth hársakat". Talán legidősebb óriás hársfánk a süttöi (Komárom-Esztergom megye)" Rákóczi hárs". A ma is jó egészségi állapotú kb. 400 éves fa 720 cm kerületű! A nagyszámú hazai és külföldi (egyes példányok 1000 év körüliek ) védett hárs egyedek a viharos európai történelem tanúiként élték meg az elmúlt századokat. ågy nem véletlen, hogy a hársakat ma is számos országban "szent fákként" tisztelik. A kislevelű hárs 20-35 m magasságot (10-15 m ág tiszta törzshosszal) és 0,3-0,8 m mellmagassági átmérőt érhet el a fakitermelés korában (60-70 év). A Szürke kérge sokáig sima marad, csak idősebb korban repedezik. A kéreg vastagsága 1-3 cm. A fatest makroszkópos jellemzői: A három hazai hársfaj fája nem különböztethető meg egymástól. A színes gesztnélküli, világos fatest fehéres-sárga színű, gyakran vöröses-barnás árnyalattal. Az évgyűrű határok nem határozottak, de egy sárgás vonal jelzi. A bélsugarak a keresztmetszetben csak kézi nagyító

2005. február 5.

A KISLEVELÛ HÁRS KULTÚRTÖRTÉNETE...

KULTÚRTÖRTÉNETE, KERTÉPÍTÉSZETI SZEREPE Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terjedő areájú kislevelű hárs végigkísérte a kontinens népeinek történetét, és a hozzá kötődő szimbólumok a görög és a római kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, valamint a magyarság művelődéstörténetének is részévé váltak. A hárs mítoszok szereplője, mondák fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket jelölnek, dűlőket, határrészeket neveznek el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, kastélyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik. A hárs a mítoszokban és a mondákban A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek történelmen végighúzódó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszteletnek örvendtek. PLINIUS SECUNDUS Historia Naturalis c. művében az időszámítás szerinti első évszázadban írja: "Valamikor réges régen a fák voltak az istenek lakóhelyei és az egyszerű falusi nép a környék legmagasabb fáját az ősi hiedelemnek megfelelően még ma is valamelyik istennek szenteli." A római és görög mitológiában a megszemélyesített fáknak gyógyító, végzetho

2005. február 5.

kislevelű hárs

Élet és Tudomány: A KISLEVELÛ HÁRS II.

II. KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS KERTÉPÍTÉSZETI VONATKOZÁSOK A Nyugat-Európában már hosszabb múltra visszatekintő "Év fája" mozgalom Magyarországon immár másodszor tüntet ki figyelmével egy kevéssé ismert, de fontos fafajt. Az 1996-os év "madárcseresznyéje" után 1997-ben az ÉV FÁJA a kislevelű hárs (Tilia cordata), melynek kultúrtörténeti és kertészeti szerepéről az alábbiakban adunk áttekintést. Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terjedő kislevelű hárs végigkísérte a kontinens népeinek történetét, és a hozzá kötődő szimbólumok a görög és a római kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, valamint a magyarság művelődéstörténetének is részévé váltak. A hárs mítoszok szereplője, mondák fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket jelölnek, dűlőket, határrészeket neveznek el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, kastélyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik. A hárs a mítoszokban és a mondákban A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek történelmen végighúzódó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszteletnek örvendtek. PLINIUS SE

2005. február 5.

kislevelű hárs

Élet és Tudomány: A KISLEVELÛ HÁRS I.

I. BOTANIKAI ÉS ERDÉSZETI VONATKOZÁSOK A Nyugat-Európában már hosszabb múltra visszatekintő "Év fája" mozgalom Magyarországon immár másodszor tüntet ki figyelmével egy kevéssé ismert, de fontos fafajt. Az 1996-os év "madárcseresznyéje" után 1997-ben az ÉV FÁJA a kislevelű hárs (Tilia cordata), melynek botanikai és erdészeti jelentőségéről az alábbiakban adunk áttekintést. Nevezéktana A kislevelű és nagylevelű hársat LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species plantarum-ban még nem választotta el egymástól, rájuk a Tilia europaea nevet alkalmazta. 1759-ben MILLER már külön fajként tárgyalja a kislevelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakoribb, ma is használt szinoním neve az EHRHARDTtól származó Tilia parvifolia, illetve a SCOPOLI-féle Tilia ulmifolia. A tudományos nemzetségnév a görög ptilon-ból vezethető le, mely szárnyat jelent, s a virágzat megnyúlt murvalevelére vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely jellemző leveleire utal. Elterjedése Európai elterjedésű faj, areája Írországtól Nyugat-Szibériáig húzódik. A legészakibb és legdélibb területekről hiányzik, így nem

2005. február 5.

A kislevelű hárs botanikai jellemzése

Nevezéktana A kislevelű és nagylevelű hársat LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species plantarum-ban még nem választotta el egymástól, rájuk a Tilia europaea nevet alkalmazta. 1759-ben MILLER már külön fajként tárgyalja a kislevelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakoribb, ma is használt szinoním neve az EHRHARDTtól származó Tilia parvifolia, illetve a SCOPOLI-féle Tilia ulmifolia. A tudományos nemzetségnév a görög ptilon-ból vezethető le, mely szárnyat jelent, s a virágzat megnyúlt murvalevelére vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely jellemző leveleire utal. Elterjedése Európai elterjedésű faj, aerája Írországtól Nyugat-Szibériáig húzódik. A legészakibb és legdélibb területekről hiányzik, így nem tenyészik Spanyolország, Olaszország és a Balkán-félsziget déli részén. Érdekes, hogy elterjedési területének keleti nyúlványa átbukik a Közép-Uralon, s egész az Irtis folyó völgyéig húzódik. Az area súlypontja Kelet-Európában van, a Volga középső és felső folyása mentén éri el optimumát, ahol jelentős kiterjedésű - bár sokszor másodlagos - állományai találhatók. Nyugat- é

2005. február 5.

kislevelű hárs

A kislevelű hárs (<i>Tilia cordata Mill.</i>) csemetenevelése

Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. Virágzás és termés érés A kislevelű hárs hímnős virágai június közepétől július első napjaiig nyílnak. A virágzás időpontja mindig 10-14 nappal követi a nagylevelű hárs virágzását. A virágok kellemesen erős mézillatot árasztanak. Igen jó mézelő, különösen a nektár hozama kiemelkedő. Megporzását a rovarok, elsősorban a méhek végzik. Egyes vidékeken sok virágot begyűjtenek gyógyászati célra. Sajnos többnyire az útmenti fasorokból, ahol a virágok feltételezhetően a közlekedésből származó, mérgező anyagokkal szennyezettek. A gyűjtők nem kímélik a fákat, sokszor egész vastag ágakat vágnak le, emiatt ezeknek a fáknak a koronája jellegzetesen csonkolt. A virágok 5-11 virágú álernyőt képeznek. Az álernyő a kopasz murvalevélnél hosszabb, kissé megcsavarodva közel vízszintesen áll (CSAPODY et al.). A virágzati kocsány és a murvalevél összenőttek a kocsány hosszának felén. Termése kicsi, gömbölyű, fel nem nyíló tok, többnyire megnyúlt gömb, amely finom hegyben végződik. Színe éretten piszkos rozsdabarna. Hossza általában 4,5-6 mm, szélessége rendszerint 4,5-5 mm. Felülete sima, vagy gye

2005. február 5.