Hírek az erdő világából

Esőerdő egyezményt írtak alá afrikai vezetők (AP/ForestPress)

Brazaville, Kongói Köztársaság Hét közép-afrikai ország vezetője írta alá múlt hét szombatján, azt az egyezményt, mely a világ második legnagyobb esőerdejének megmentéséért kötött mérfölkő jelentőségű megállapodás. Jacques Chirac is elátogatott a cermóniára, mely a Kongó Medence legnagyobb erdőségét fenyegető veszélyekkel foglalkozó két napos csúcstalálkozó záróakkordja volt. Afrika szívét az erdők alkotják, 10 országon átnyúlva 500 millió hektárt ölelnek fel. Több mint az Afrikában élő állatfajok felének szolgálnak élőhelyül, köztük a teljes Iowlandi gorilla állománynak. Közel 20 millió ember élelme és menedéke függ ezektől az erdőktől.

2005. február 7.

Napilapok

Õzpata nyoma a tányérban (Zalai Hírlap)

2005.február 7. Baka Lajos (balról) és Szélesi György (jobbról) megterít az éhező vadaknak Zalaegerszeg (t. s.) - A Nimród Vadásztársaság 12.500 hektáros területén telente vagy harminc helyen etetik az erdőlakó állatokat. Etikai kódexük szerint ilyenkor lövészet helyett a téli etetésre koncentrálnak a vadásztársaságok. Süle Lajos megyei vadászati főfelügyelő szerint a magyarok, de más kelet-európai vadászok is ilyenkor takarmányozással átsegítik a vadakat a téli megpróbáltatásokon.

2005. február 7.

Napilapok

Beteg fákat vágtak ki (Zalai Hírlap)

2005. február 7. Sajnos bükkfák is pusztultak Zalaegerszeg (p. gy.) - Szembetűnő; a hiány - sms-ben is felhívták rá figyelmünket -, eltűntek a fenyőfák az út mellől az Alsóerdőn. Sajnos nem ritka, hogy felelőtlen emberek kárt tegyenek a természetben, ám ezúttal nem kell randalírozók után kutatni az illetékeseknek. A városból időnként elvágyók, a természet csendjére áhítozók gyakorta veszik az útirányt az Alsóerdő felé. Nemcsak a tavasszal nyíló illatos és színes azáleák, de a hóba burkolózott növények látványa is hívogat szépségével. Az út menti hatalmas fenyőfák évtizedeken át hozzátartoztak a tájhoz, ám most eltűntek a város határában található étterem elől. Nemcsak onnan persze, és nemcsak a tűlevelűek, hanem több más megbetegedett fafajta is.

2005. február 7.

Napilapok

Nagy területen taroltak a vandál favágók (Zalai Hírlap)

2005. február 5. Koczpek László: - Nehezen heveri majd ki az erdő Türje (s. j.) - Eseménydús volt a csütörtök a településen, délután két bejelentés érkezett a rendőrségre: az egyik verekedésről szólt, a másik pedig arról, hogy a bögötei út melletti fenyvesből nagy tételben lopják a gallyat. Az elkövetőket innen is, onnan is előállították, tudtuk meg Zahorán Jánostól, a szentgróti rendőrőrs parancsnokától. A tettlegesség az egyik szórakozóhelyen kezdődött, ahol négy férfi előre kitervelt módon kötött bele egy ötödikbe. A sértett kezéből „véletlenül“ kilökték az italt, mely ráfröccsent az egyikükre, így máris volt ok a verekedésre. Néhány pofon után a felszolgáló kitessékelte a feleket a helyiségből, ám a konfliktus ezzel nem ért véget. A túlerő megtette hatását, a négy férfi földre teperte ellenségét, akit így már agyba-főbe rugdoshattak. A harcnak a szemközti presszó tulajdonosa vetett véget, aki átkiabált, hogy értesíti a rendőrséget. Õket végül maga a sértett hívta fel, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A szentgróti rendőrök előálították a tetteseket, akik szerint ők csak egymást védték.

2005. február 7.

Janica Kostelic kombináció után lesiklásban is nyert (MTI/ForestPress)

Miközben tragikus balesetekről és tömeges szerencsétlenségekről szólnak a hírek, a télisportok főidényében járunk. Janica Kostelic a kombináció után meglepetésre lesiklásban is diadalmaskodott az olaszországi Bormióban zajló alpesi sí világbajnokságon. A horvát világklasszis győzelme azért is váratlan, mert őt eddig a legtechnikásabb szám, tehát a műlesiklás specialistájának tartották, amit az is bizonyít, hogy lesiklásban még soha nem nyert Világkupa-versenyt.

2005. február 7.

Öt síelő kiszabadult, egy diák meghalt Ausztriában (MTI/ForestPress)

A síelők nem vették komolyan a figyelmeztetést Sikerült kiszabadítani magát a hó alól öt osztrák síelőnek, akiket betemetett a lavina az ausztriai Karinthia szövetségi tartományban, Thomatalban, közölte vasárnap az osztrák csendőrség. A síelők maguk idézték elő a bajt azzal, hogy a pályalezárásokat és a lavinaveszélyre figyelmeztető feliratokat figyelmen kívül hagyva a sportolásra kijelölt területen kívül tartózkodtak.

2005. február 7.

Svájc további hegyvidéki vizes területeket nyilvánított védetté (ForestPress)

Február 2. a Vizes Élőhelyek Világnapja 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában, a Kaszpi tenger mellett írták alá a Vizes Élőhelyek megőrzéséről szóló nemzetközi megállapodást. Vizes Élőhelyek Világnapját 1997. óta széleskörűen megünneplik szerte a világon. Ma már nem csak a különböző szerveződésű civil csoportok, hanem a kormányok is támogatják a vizes élőhelyek védelmét, rehabilitációját, és vesznek részt az ünneplésben mind február 2-án, mind az azt követő napokban.

2005. február 7.

Dél-Korea megőrzi a Saemangeum vizes élőhelyet (ForestPress)

A bíróság a Saemangeum vizes terület javára döntött – adta hírül a Forest.org. Saemangeum a világ egyik legértékesebb természeti területe, széles körben elfogadott, hogy a Sárga-tenger partján élő madárvilág legfontosabb élőhelye. 158 féle halfaj, a Sárga-tengerben élő halak 76,9 százaléka megtalálható ott, továbbá több mint 300 vízi élőlény és növényfaj. Ez a terület szolgál pihenőhelyként a mintegy 20 ezer költöző madárnak Ausztrália és Kelet-Ázsia között. Évente mintegy 500 ezer madár élőhelye ez a Dél-Korea nyugati partjainál található öbölrendszer.

2005. február 6.

Havilapok

Megjelent az Erdészeti Lapok 2005 januári száma

2005. február 6.

Ausztráliában politikai kérdés a hazafias fatermék-választás (ForestPress)

Arra kérik az ausztrál építkezőket, hogy hazai fát használjanak építkezéseikhez, olvasható az Australian Association of Forest honlapján. Arra buzdítják az ausztrál építőket és ezermestereket, hogy fejezzék ki haza szeretetüket azzal is, hogy ragaszkodnak a kizárólag Ausztráliában nevelt és kitermelt fához. Az ausztrál erdészeti és természetvédelmi miniszter, Ian Macdonald szenátor szerint, a nem régiben ünnepelt Ausztrália Napja megfelelő alkalom volt annak kifejezésére, hogyan tehetik a nemzetet még erősebbé. Ennek egyik módja, hogy a tervezett építkezésekhez kizárólag ausztrál faanyagot vesznek igénybe.

2005. február 6.

A kislevelű hárs fájának tulajdonságai és ipari felhasználása

Morfológiai tulajdonságok Az élő fák jellemzői: A hársak "matuzsálemi kort" élhetnek meg és óriás méreteket növeszthetnek. A kislevelű hársak közül kiemeljük a Széchenyiek hársfasorát Nagycenken (230-240 év) és a hasonló korú kápolnai (Heves megye) "Kossuth hársakat". Talán legidősebb óriás hársfánk a süttöi (Komárom-Esztergom megye)" Rákóczi hárs". A ma is jó egészségi állapotú kb. 400 éves fa 720 cm kerületű! A nagyszámú hazai és külföldi (egyes példányok 1000 év körüliek ) védett hárs egyedek a viharos európai történelem tanúiként élték meg az elmúlt századokat. ågy nem véletlen, hogy a hársakat ma is számos országban "szent fákként" tisztelik. A kislevelű hárs 20-35 m magasságot (10-15 m ág tiszta törzshosszal) és 0,3-0,8 m mellmagassági átmérőt érhet el a fakitermelés korában (60-70 év). A Szürke kérge sokáig sima marad, csak idősebb korban repedezik. A kéreg vastagsága 1-3 cm. A fatest makroszkópos jellemzői: A három hazai hársfaj fája nem különböztethető meg egymástól. A színes gesztnélküli, világos fatest fehéres-sárga színű, gyakran vöröses-barnás árnyalattal. Az évgyűrű határok nem határozottak, de egy sárgás vonal jelzi. A bélsugarak a keresztmetszetben csak kézi nagyító

2005. február 5.

A KISLEVELÛ HÁRS KULTÚRTÖRTÉNETE...

KULTÚRTÖRTÉNETE, KERTÉPÍTÉSZETI SZEREPE Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terjedő areájú kislevelű hárs végigkísérte a kontinens népeinek történetét, és a hozzá kötődő szimbólumok a görög és a római kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, valamint a magyarság művelődéstörténetének is részévé váltak. A hárs mítoszok szereplője, mondák fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket jelölnek, dűlőket, határrészeket neveznek el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, kastélyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik. A hárs a mítoszokban és a mondákban A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek történelmen végighúzódó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszteletnek örvendtek. PLINIUS SECUNDUS Historia Naturalis c. művében az időszámítás szerinti első évszázadban írja: "Valamikor réges régen a fák voltak az istenek lakóhelyei és az egyszerű falusi nép a környék legmagasabb fáját az ősi hiedelemnek megfelelően még ma is valamelyik istennek szenteli." A római és görög mitológiában a megszemélyesített fáknak gyógyító, végzetho

2005. február 5.

kislevelű hárs

Élet és Tudomány: A KISLEVELÛ HÁRS II.

II. KULTÚRTÖRTÉNETI ÉS KERTÉPÍTÉSZETI VONATKOZÁSOK A Nyugat-Európában már hosszabb múltra visszatekintő "Év fája" mozgalom Magyarországon immár másodszor tüntet ki figyelmével egy kevéssé ismert, de fontos fafajt. Az 1996-os év "madárcseresznyéje" után 1997-ben az ÉV FÁJA a kislevelű hárs (Tilia cordata), melynek kultúrtörténeti és kertészeti szerepéről az alábbiakban adunk áttekintést. Az Írországtól Nyugat-Szibériáig terjedő kislevelű hárs végigkísérte a kontinens népeinek történetét, és a hozzá kötődő szimbólumok a görög és a római kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, valamint a magyarság művelődéstörténetének is részévé váltak. A hárs mítoszok szereplője, mondák fűződnek hozzá, szólások születnek róla, híres helyeket jelölnek, dűlőket, határrészeket neveznek el a hársról, híres helyekre, várkertekbe, kastélyparkokba ültetik, és a hársfasorok az utakat szegélyezik. A hárs a mítoszokban és a mondákban A növényszimbolika, amely megtalálható az ősi, többistenhitű és a keresztény kultúrákban is, kifejezi a népek történelmen végighúzódó természettiszteletét. A fák a törzsi, a többistenhitű mediterrán és a keresztény kultúrákban is különös tiszteletnek örvendtek. PLINIUS SE

2005. február 5.

kislevelű hárs

Élet és Tudomány: A KISLEVELÛ HÁRS I.

I. BOTANIKAI ÉS ERDÉSZETI VONATKOZÁSOK A Nyugat-Európában már hosszabb múltra visszatekintő "Év fája" mozgalom Magyarországon immár másodszor tüntet ki figyelmével egy kevéssé ismert, de fontos fafajt. Az 1996-os év "madárcseresznyéje" után 1997-ben az ÉV FÁJA a kislevelű hárs (Tilia cordata), melynek botanikai és erdészeti jelentőségéről az alábbiakban adunk áttekintést. Nevezéktana A kislevelű és nagylevelű hársat LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species plantarum-ban még nem választotta el egymástól, rájuk a Tilia europaea nevet alkalmazta. 1759-ben MILLER már külön fajként tárgyalja a kislevelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakoribb, ma is használt szinoním neve az EHRHARDTtól származó Tilia parvifolia, illetve a SCOPOLI-féle Tilia ulmifolia. A tudományos nemzetségnév a görög ptilon-ból vezethető le, mely szárnyat jelent, s a virágzat megnyúlt murvalevelére vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely jellemző leveleire utal. Elterjedése Európai elterjedésű faj, areája Írországtól Nyugat-Szibériáig húzódik. A legészakibb és legdélibb területekről hiányzik, így nem

2005. február 5.

A kislevelű hárs botanikai jellemzése

Nevezéktana A kislevelű és nagylevelű hársat LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species plantarum-ban még nem választotta el egymástól, rájuk a Tilia europaea nevet alkalmazta. 1759-ben MILLER már külön fajként tárgyalja a kislevelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakoribb, ma is használt szinoním neve az EHRHARDTtól származó Tilia parvifolia, illetve a SCOPOLI-féle Tilia ulmifolia. A tudományos nemzetségnév a görög ptilon-ból vezethető le, mely szárnyat jelent, s a virágzat megnyúlt murvalevelére vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A tudományos fajnév, a latin eredetű cordata szív alakút, szívest jelent, mely jellemző leveleire utal. Elterjedése Európai elterjedésű faj, aerája Írországtól Nyugat-Szibériáig húzódik. A legészakibb és legdélibb területekről hiányzik, így nem tenyészik Spanyolország, Olaszország és a Balkán-félsziget déli részén. Érdekes, hogy elterjedési területének keleti nyúlványa átbukik a Közép-Uralon, s egész az Irtis folyó völgyéig húzódik. Az area súlypontja Kelet-Európában van, a Volga középső és felső folyása mentén éri el optimumát, ahol jelentős kiterjedésű - bár sokszor másodlagos - állományai találhatók. Nyugat- é

2005. február 5.

kislevelű hárs

A kislevelű hárs (<i>Tilia cordata Mill.</i>) csemetenevelése

Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. Virágzás és termés érés A kislevelű hárs hímnős virágai június közepétől július első napjaiig nyílnak. A virágzás időpontja mindig 10-14 nappal követi a nagylevelű hárs virágzását. A virágok kellemesen erős mézillatot árasztanak. Igen jó mézelő, különösen a nektár hozama kiemelkedő. Megporzását a rovarok, elsősorban a méhek végzik. Egyes vidékeken sok virágot begyűjtenek gyógyászati célra. Sajnos többnyire az útmenti fasorokból, ahol a virágok feltételezhetően a közlekedésből származó, mérgező anyagokkal szennyezettek. A gyűjtők nem kímélik a fákat, sokszor egész vastag ágakat vágnak le, emiatt ezeknek a fáknak a koronája jellegzetesen csonkolt. A virágok 5-11 virágú álernyőt képeznek. Az álernyő a kopasz murvalevélnél hosszabb, kissé megcsavarodva közel vízszintesen áll (CSAPODY et al.). A virágzati kocsány és a murvalevél összenőttek a kocsány hosszának felén. Termése kicsi, gömbölyű, fel nem nyíló tok, többnyire megnyúlt gömb, amely finom hegyben végződik. Színe éretten piszkos rozsdabarna. Hossza általában 4,5-6 mm, szélessége rendszerint 4,5-5 mm. Felülete sima, vagy gye

2005. február 5.

Rádió

Klónozott akác a hőerőműbe (Kossuth Rádió / Kék bolygó)

2005. január 21. EU-s elvárás, hogy az energiatermelésben a megújuló energia részvétele emelkedjék. Három erőművünkben az elmúlt évben fosszilis tüzelőanyagok helyett biomasszát kezdtek alkalmazni. A technológiaváltáshoz megfelelő mennyiségű fára van szükség. A gyorsan növő fafajták kutatásában elért eredményekért és a biomassza energetikai felhasználását elősegítő munkájáért Gábor Dénes díjat kapott Marosvölgyi Béla professzor.

2005. február 4.

Rádió

Fenyőlegek (Magyar Rádió/Oxigén)

2004. január 2. A cukorfenyő 60 centis tobozú, a tiszafából pedig rákellenes gyógyszert is készítenek A szakavatott szemlélő számára nem egyformák a fenyők sem. Annyi szépség van a fenyőkben és annyi oldalról lehet megközelíteni, hogy mi is a szépség. Egyes fajoknál a gyönyörű törzs, a magas termet. Másoknál a gyönyörű óriási toboz. A legnagyobb tobozú fenyők, pl. a pinus lamberciana, a cukorfenyő, az 60 centis tobozú. Csodálatos látvány egy ilyen fát látni, ahogy az ágakon lógnak a hosszú tobozok. A tiszafa is gyönyörű a kis piros adilusszal, tehát magköpennyel.

2005. február 4.