A MADÁRCSERESZNYE KULTÚRTÖRTÉNETE ÉS KERTÉSZETI VONATKOZÁSAI
Dr. Konkolyné Dr. Gyúró Éva Erdészeti és Faipari Egyetem, Környezetvédelmi Tanszék, Sopron A madárcseresznye (Cerasus avium) egyike azon mérsékelt övi lombos fáinknak, amelyhez - széles elterjedési területét, előfordulását, számos fajtáját és változatát, felhasználásának, alkalmazásának sokrétűségét tekintve - kevés hasonlót ismerünk. A cseresznyét számon tartjuk mint vadon tenyésző fafajt, mint gyümölcséért termesztett, étket adó növényt, mint virágával és lombjával díszítőkertalkotó elemet és mint értékes, különlegesen szép faanyagot adó lombos fát. Nem csoda tehát, hogy a kultúrtörténet, a botanika és a kertészettörténet forrásai bőtájékoztatást adnak a ma emberének a madárcseresznye históriai szerepéről, származásáról és elterjedéséről, termesztett és díszkerti fajtáiról, gyümölcsének sokféleségéről, étkezési és gyógyászati felhasználásáról, a néphitben, játszott szerepéről. Származás, elterjedés A cseresznye őshazája a Fekete-tenger mellékétől a Kaszpi-tengerig húzódik, de vadon megtalálható Ázsia és Európa erdeiben, így Perzsiától Észak-Indiáig, a déli Kaukázusban Örményországban, fellelhető Dél-Oroszországban és Svédország déli részétől Görög-, Olasz- és Spanyolország hegyes
