Ugrás a tartalomra
Az erdő világának hírei
HU EN
ForestPress — Erdészet · Faipar · Természet · Vadászat

2003 óta

Archívum

Több mint húsz év hírei, szakmai történetei és sajtószemléje. Böngéssz év és rovat szerint.

41 484 cikk

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Egy rügy a naphoz

Örök fény, mit akarsz velem? Mondd, mért csaltál elő A fénynemjárta jótékony homályból? Aranyfogóval mért kényszerítettél Elhagyni hűvös rejtekhelyemet? Mit akarsz velem, örök napmeleg? Öntudatlanság alvó éjjeléből Felsajgó öntudatra Riasztón mért vertél fel engemet? Azt akarod, hogy levél legyek, S reményzöld ruhám' átüsse a jég, Ha forró május tikkadt alkonyán Hirtelen, tompán megdördül az ég? Azt akarod, hogy levél legyek, És nyári napok gyötrelmes során Megbarnítson majd perzselő heved, S hazámtól, fámtól eltépjen az ősz? Mit akarsz velem, örök napmeleg? Vagy talán abban nyugodjunk mi meg, Mi hervadásra ítélt levelek, Hogy forró, gyilkos órán árnyat adtunk Valakinek, ki megpihent alattunk?

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Õszi erdőn hamvadó parázs

Te szép, te szomorú, te tiszta láng! Most már: avarba hamvadó parázs, Én nem gyújtottalak, Én nem oltottalak, Az őszi erdőn úgy gyúltál, magadtól. Arra jártamban Megcsapott messziről a meleged. Tovább mentem, Nem éleszthettelek. Most hát elalszol. Aludj. Békesség neked. Takarjon be a diadalmas Õsz, A csend, S a nesztelenül hulló levelek.

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Pacsirta

Lám Bélának A rét felett Trillázva lebegett. Emelkedett. Alatta zöldesbarna folt: Az erdő elveszett. Dalolt, dalolt. Úgy pazarolta magából a dalt, Hogy mámorába szinte belehalt. És mégis olyan üdén, könnyedén Fakadt a dal belőle, mint a lomb Nyírfatündérek karcsú ághegyén. Lassan, nehezen, mint komor kolomp Kondult a szívem - és eszméltem én: Ez hát a dal, ez hát a költemény! Ez a csattogó, büszke szárnyverés, Ez a szárnyaló, friss emelkedés, Ez a szent mámor, mely nem ismer gátat, S hirdeti magát a széles világnak, E könnyű lélek, mely lebeg, lebeg Zöld-arany zománcos erdők felett. És akkor egyszerre belém nyilait: Költő vagyok, - s még nem daloltam dalt! Sosem fakadt a lelkem könnyedén, Mint rügy a nyírfatündérek kezén. Csak puszta kézzel földet hasogattam, Csak szobrot véstem, sírkövet faragtam, S mikor a munkában elnehezedtem, Fekete fenyők közé menekedtem, Titkok kapuján, mint harkály, kopogtam, - Azután ismét vonatként robogtam, Örvények szája felett szédelegtem, Mindent csináltam, - csak nem énekeltem Nem szálló darvak, - emelődaruk Lendítették ki lelkemből a bút, Az én világom a kohók világa, Csákány csapása, pőröly zuhogása, Gondolatok zenétlen muzsikája! S most már hiába!

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Szivárvány

Némethy Titinek 1 A párában, a vízesés felett, Halványan, mint egy álom, És testetlenül, mint egy lehelet: Az örökifjú szivárvány lebeg. Megrokkannak a sziklák, a hegyek, A kő mállik, az erdők sírba térnek, Új medret tör a patak magának, S a régit testálja a feledésnek. Megőszül a világ. De a szivárvány mindig egy marad S színei meg nem fakuló csodák. Örökifjan és egyformán lebeg, Halványan, mint egy álom És testetlenül, mint egy lehelet. Mint a művészet az élet felett. 2 Minden lélekben van egy kis szivárvány, Kis csapóhíd, amelyet lebocsát, Hogy egy más lélek átjöhessen rajta, - Ennek a hídnak hídpillére nincsen, Ezt a hidacskát csak az Isten tartja. Az Isten, aki a szívekbe lát. Radnaborberek, 1922 júliusa

molyhos tölgy

A molyhos tölgy kórokozói

A molyhos tölgyön előforduló kórokozók nem sajátosak, a többi hazai tölgyeken is megjelennek. Közülük egyesek kevésbé, mások nagyobb gyakorisággal támadják a molyhos, mint a kocsányos- és kocsánytalan tölgyeket. Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy a tölgyeken ismert kórokozók sokaságából a molyhos tölgyön kevesebb faj fordul elő, mint általában az egyéb tölgyeken. Az alábbiakban azokat a kórokozókat vesszük számba, amelyek a molyhos tölgyön hazánkban is előkerültek. A leveleken előforduló leggyakoribb betegség a jól ismert tölgylisztharmat (Microsphaera alphitoides Griff. et Maubl.). E fafajnál, ellentétben a kocsányos tölgyön tapasztalható nagymértékű, járványos fellépéssel, a kórokozó támadása kisebb mértékű. Többnyire a levelek fonákjára korlátozódott laza micélium bevonat formájában jelentkezik, a hajtásokra általában nem terjed ki. Ugyanúgy, mint az egyéb tölgyeken, a kórokozó jellegzetes kleisztotéciumai ősszel a molyhos tölgyön is megjelennek. A molyhos tölgy levelein helyenként előfordul a Phloeospora associata Bub. konídiumos gomba, amely apró, világosbarna, összefolyó foltokat okoz. Az acervuluszok a levelek fonákján keletkeznek, a konidiospórák hialinok, hengeresek, 30-50 x

molyhos tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) fájának tulajdonságai és ipari felhasználása

A fahasznosítás szakmai gyakorlatában a hazai tölgyeket két csoportba sorolják: nemes tölgyek (vagy egyszerűen tölgy) és cser. A hibamentes molyhos tölgy színe, rajzolata és fizikai tulajdonságai alapján az első csoportba tartozik, de számos más sajátossággal is rendelkezik. A fatest makroszkópos tulajdonságai, sajátosságai A molyhos tölgy - mint ismert - általában csak harmad-, negyedrendű fává nő. A famagasság ritkán haladja meg a 15 m-t. A törzs gyakran görbe és rendkívül sudarlós. A korai elágazás, a rövid, ágtiszta törzsszakasz miatt a fatest erősen göcsös. A törzsfa felvágása (hasítás, fűrészelés) után jól látható, hogy makroszkóposan a kocsányos és kocsánytalan tölgyhöz hasonlít. Így szíjácsa sárgásfehér, gesztje sötétebb sárgásbarna. Szíjácsa azonban lényegesen szélesebb (hasonlóan a cseréhez). A gesztben gyakoriak a sötét foltok, sávok. A lassú növekedés miatt viszonylag egyenletes, keskeny évgyűrűkkel rendelkezik, de a gyakori ággöcsök évgyűrűtorzulásokat, durva rostúságot eredményeznek. A bélkörüli "juvenilis-fa" 20-22 évgyűrűt foglal magába. A többi tölgyhöz hasonlóan a molyhos tölgy is tipikus gyűrűs likacsú fafaj. Így a korai és a késői pászták határozottan elkülönüln

molyhos tölgy

Molyhos tölgy (Quercus pubescens) termőhelyi igénye

Bidló András - Heil Bálint - Kovács Gábor 1. Bevezetés A molyhos tölgy elterjedését és előfordulását az éghajlati tényezők alapvetően meghatározzák annak ellenére, hogy nincs határozott összefüggés a fafaj elterjedése és a makroklimatikus tényezők között. Melegkedvelő, szárazságtűrő fafaj, amely a mainál kedvezőbb éghajlati feltételek mellett terjedt el Közép- és Nyugat-Európában. Közép-Európai fennmaradását inkább mikro- és mezoklimatikus viszonyok határozzák meg. Sekély termőrétegű, kopárosodó termőhelyek jellemző fafaja, rendszerint melegebb, erősebb napsugárzásnak kitett helyeken fordul elő, így elsősorban a száraz, meleg dombvidékeken és középhegységek déli lejtőin találjuk meg. A csapadékosabb, nedvesebb, hűvösebb területeken más fafajok kiszorítják, így ezekről hiányzik (pl.Belső-Somogy, Vas-Zalai dombvidék stb.) (Gencsi-Vancsura 1992). . A molyhos tölgy gazdaságilag kis értékű fafaj, mivel termőhelyei a gazdasági célú fatermesztés számára határtermőhelyeknek minősülnek, ahol gyakran szélsőségesen száraz klimatikus viszonyok miatt a termőhelyek potenciális fatermőképessége alacsony. A talajvédelem mellett feltétlenül szót érdemel a cserszömörcés molyhos tölgyesek esztétikai

Versek - Reményik Sándor

Reményik Sándor: Szomorúfűz

A tó partján a komor füzeket Világos zöldbe öltözteti lassan A napról-napra melegebb sugár, Megfejti téli titkát ágaiknak, Smaragdragyogást tereget reájok, - csak földre hajló, fáradt vonalát A fűzfagallynak nem másítja meg, Nem emelheti ég felé soha. Gyerekkoromban, - rég volt, - tán igaz sem: Anyámat kértem: rajzolj valamit! Rajzolt egy házat s egy szomorúfűzfát, (Lerajzolhatott volna engem is, Lehajtott fejjel, úgy, ahogy most állok A tóparti szomorúfűz alatt.) Én akkor azt kérdeztem, hogy: mi ez? Anyám felelt: Ez egy szomorúfűz. Én faggattam tovább: Mért szomorú? S aztán még arra is kiváncsi voltam, Hogy: „Mikor nem lesz többé szomorú?" A váratlan kérdéstől megzavarva, Anyám elhallgatott. Így hallgattam el én is, valahányszor Azt kérdezték: Mért vagyok szomorú, Mikor nincsen rá különös okom? – Zavart a kérdés. - Most már nem zavar. Most már tudom, hogy törvény alatt állunk: Elvettetnek a különféle magvak, Öröktől készült, titkos ősmagok, Egyikből tölgy lesz, másikból fenyő, A harmadikból mindig rezgő nyárfa, Jegenyévé szökken a negyedik, - S az utolsó, de tán nem a legkisebb, Szomorúfűzfa lesz talán. Törvénye az, hogy ágait lehajtsa A tó tükrére csüggedt-komoran, Akkor is, miko

molyhos tölgy

A TÖLGYEK KULTÚRTÖRTÉNETE, TÁJFORMÁLÓ ÉS KERTÉPÍTÉSZETI SZEREPE

Konkolyné dr. Gyuró Éva egyetemi docens Az istenek tölgyfái, a mítoszok tölgyligetei A tölgy maga mítosz és valóság. A fák királya, az ókori főisteneknek szentelt fa. A tölgyek az ezerarcú és örök természet jelképei, tiszteletet parancsoló, terebélyes, nemes, szilárd, sokarcú és sokhasznú fák. A tölgyfajok rendkívüli sokfélesége, hosszú életkora a változatosság, a folytonosság példája, az időtlenség szimbóluma. Érthető tehát, hogy az ősi kultúrák fatiszteletének bizonyságát adó mitikus költeményekben, mondákban, eposzokban, versekben is központi helyet kap. Ovidius az Átváltozások VIII. könyvében a saját esztelenségével a Föld elpusztítására törő embert mutatja a földhasogató Erüszikthón személyében, akinek fejszéje Ceres (Demeter = Földanya) szent ligetében a középen álló hatalmas tölgyet sem kíméli. …Erisychthon nem tisztelte az istent, egyet sem, tömjént sose füstölt tiszteletükre; mondják még a Ceres ligetét is sérteni merte bárdjával, s az öreg berket megbántani vassal. Egy terebélyes nagy tölgyfa állt a liget közepében, egymaga erdőség; szalagok, táblák díszítették és koszurúk, cél-ért fogadalmak jó jele mindez. Tölgylakozó dryasok gyakran táncoltak alatta, gyakran megmérték,

molyhos tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens WILLD.) erdőművelési tulajdonságai

A molyhos tölgy dél(közép)európai, szubmediterrán, domb- és hegyvidéki fafaj. Vertikális megjelenése a déli Alpokban 1200 méter, míg a belső Alpokban (Wallis) 1450 méter (Rubner). [Az itteni előfordulás minimunfaktora a vegetációs időszaki napfénybesugárzás, amely 150-200 kcal/cm2. A száraz, meleg, csapadékszegény termőhelyi viszonyok teszik lehetővé, hogy itt a molyhos tölgy a többi lombos fafajt szinte teljesen kiszorítsa. A terület kiválóan alkalmas szőlő és más mezőgazdasági kultúráknak, így jelenleg ezek aránya ma jelentős (Ellenberg)] Törzsméret, alak, lombozat: Termőhelytől függően egyedei általában 5-20 méter magasak, kedvező talajviszonyok esetén az ún. virgiliana típusok növekedése erőteljesebb (30 m). Csertölggyel, illetve kocsánytalan tölggyel elegyes zárt állományokban - jobb termőhelyeken - a molyhos tölgy idővel növekedésben elmarad, alászorul, s az állományokból lassan eliminálódik. Törzse szinte mindig térgörbe; még zárt állományban is vastag, erős ágakat fejleszt. Szabad állásban nagy, félgömb alakú koronát fejleszt, amely zártabb állományokban szinte mindig szabálytalan alakú. A korona belsejében túlnyomórészben rövid, míg a korona szélén általában hosszúhajtások

molyhos tölgy

A molyhos tölgy rovarvilága

Ha a magyarországi fafajokat rangsorolnánk abból a szempontból, hogy melyikhez hány rovarfaj kötődik, akkor a molyhos tölgy a kocsányos és kocsánytalan tölgy után az előkelő 3. helyet érné el. A bronzérmet azonban valószínűleg nem csak a "magyar bajnokságon", hanem az európai versenyben is megszerezné. Jelenlegi tudásunk szerint 600 körüli azoknak a herbivor (=élő növényi szövetet fogyasztó) rovarfajoknak a száma, amelyek a molyhos tölgyhöz kötődnek. A molyhos tölgy (és általában a nálunk honos tölgyek) hordozzák mindazokat az evolúciós és ökológiai jellemzőket, melyeket a tudomány a kiemelkedően magas fajszámú rovaregyüttes alapfeltételeiként tart nyilván. Ezek a tulajdonságok: - széles elterjedésűek - nagy termetűek - hosszú életűek - strukturálisan összetettek - rokon fajaik közelségében fordulnak elő A kiemelkedően magas fajszám mellett érdekes és fontos azt is megemlíteni, hogy a molyhos tölgyhöz kötődő rovaregyüttesek fajainak több mint 40 %-a tölgy specialista, azaz olyan faj, ami kizárólag tölgyeken képes megélni. A magas fajszám és specialista fajok magas aránya együttesen jól érzékeltetik, hogy a tölgyeknek általában, így a molyhos tölgynek is milyen jelentős szerepük van

molyhos tölgy

A molyhos tölgyek (Quercus pubescens agg.)

DR. BARTHA DÉNES A nagy alakváltozatosságot fölmutató tölgy nemzetségen belül a molyhos tölgyek gyűjtőfaj alatt a szűkebben értelmezett molyhos tölgyet (Quercus pubescens WILLD.) és az olasz tölgyet (Quercus virgiliana (TEN.) TEN.) értjük. Róluk az Erdészeti Lapok hasábjain is többször volt már szó (EL 1994, 129: 81.; 1998, 133: 15-17.; 2000, 135: 134-136.), a nagyfokú alakváltozatosságukat egy későbbi lapszámban fogjuk részletesen bemutatni. Itt a molyhos tölgy gyűjtőfajról általánosságban és egyes számban szólunk. Nevezéktan A mintegy 450 fajt számláló tölgy nemzetség tudományos neve, a Quercus, a kelta quer = szép és cuez = fa szóösszetételből származik, amit LINNÉ a termetük szépsége alapján adott nekik. A molyhos tölgy tudományos fajnevét, a pubescens-t, WILLDENOW berlini botanikaprofesszor, LINNÉ hű követője adta 1796-ban. Ez a latin pubens,-ntis = felserdült szóból származik, ugyanis a faj hajtásai a felserdült ifjú pelyhedző állához hasonlíthatók szőrözöttségben, tehát a pubescens magyar jelentése pelyhesedő, szőrösödő, lágyszőrű. E faj gyakorta alkalmazott másik, de csak társnévként használható neve a Q. lanuginosa. A francia THUILLIER-től származó fajnév szintén az előbb

molyhos tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) csemetenevelése

Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 6000 Kecskemét Külső-Szegedi u. 135. 1. Virágzás, termésérés és begyűjtés A molyhos tölgy egylaki, váltivarú. A 4-6 cm hosszú, molyhos tengelyű, porzós virágfűzérek, valamint a majdnem ülő, vagy 2-5-ösével, nagyon rövid kocsányon ülő, jelentéktelen termős virágai május első felében nyílnak. Egymagú makktermései rövid, molyhos kocsányon ülnek. Általában egyesével, ritkábban csoportosan jelennek meg. A makk többnyire tojásdad alakú, változatos formájú és méretű, többnyire 8-20 mm hosszú, általában kisebb a kocsánytalan tölgy makkjánál, csúcsa kúposan hegyes, éretten világos okkersárga színű. Olajzöld hosszanti csíkok előfordulhatnak rajta. A kupacs pikkelyei kicsik, felületük sík, alakjuk tojásdad lándzsás, nyelvben végződők, sűrűn molyhosak(GENCSI-VANCSURA 1992;CSAPODY et al. 1966.). Noha a tölgyek makkja morfológiailag nem mag, hanem termés, a gyakorlatban azonban mégis magként kezeljük mert élettanilag úgy viselkedik, mint minden más mag. Ciklikusan, 4-6 évenként hoz jó termést. A termésképződés feltételeit nem igazán ismerjük, ezért ennek rendszeres vizsgálata az erdészeti kutatás fontos feladata lenne. Gyűjtése

Hírek

Lehoczky János Díj a zöld nevelésért (greenfo)

Az Erdei Iskola Egyesület (EIE) együttműködve a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségével (KOKOSZ), az Erdei Iskola Program támogatásával megalapították a Lehoczky János Díjat. A Díjat az erdei iskola mozgalom területén tevékenykedő, az erdei iskola mozgalom szereplői által elismert személy kapja, aki munkásságával sokat tett és tesz az ifjúság környezettudatosabb gondolkodásmódjának és magatartásának kialakulásához, hozzájárul az erdei iskolázás hagyományainak megőrzéséhez, fejlődéséhez, népszerűsítéséhez, és tapasztalatát, tudását megosztja, átadja embertársainak, ezáltal biztosítva a folytonosságot. A díj célja emléket állítani a fiatalon elhunyt, ám gazdag munkásságot maga után hagyó környezeti nevelőnek, pedagógusnak, és díjazni a Lehoczky János emlékéhez méltó munkásságot folytató erdei iskolázókat, környezeti nevelőket.

Hírek

Képeslappal a természet közeli mezőgazdálkodásért (greenfo)

Hamarosan véget ér a Birdlife International 25 országban indított elektronikus kampánya, mellyel a szervezet azt kívánja elérni, hogy az Európai Unió a természeti értékek megóvását segítő gazdálkodási módokat támogassa az intenzív mezőgazdasági módszerekkel szemben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mindenkit arra buzdít, hogy egy elektronikus képeslap küldésével csatlakozzon a Farming for Life elnevezésű akcióhoz, hisz Magyarország egyedülálló természeti gazdagságát – többek között a mezőgazdasági területen élő madárfajokat – csakis természetkímélő és fenntartható mezőgazdaság kiépítésével lehet megőrizni.

Hírek

Erdőtelepítési program kezdődik Indiában (Press Trust/ForestPress)

Az Indiai Állami Erdészeti Minisztérium hathatós erdősítési programmal állt elő a Tamil Nadu (dél-kelet indiai állam) teljes parti övezetében, hogy megelőzzék a természeti katasztrófák következtében esetleg bekövetkező veszteségeket. A minisztérium már megkezdte a casuaria és kókusz csemeték telepítését a súlyosan érintett falvakban, Keechankuppanban, Seruthurban, Shanta Sheela Nairban, a szökőár következményeinek enyhítésére Nagapattinam körzetében, hozták nyilvánosságra szerdán. A körzeti megbízott hangsúlyozta, hogy azok helyzetén szeretnének könnyíteni, akik a halászattól elestek, erre a kormány 10 millió rúpia összeget tett félre. Az állami közlekedési vállalat pedig 4126 ingyen buszjegyet adott ki azoknak a diákoknak, akik 45 településről utaznak a körzet iskoláiba.

Zengő-ügy

Zengő:kampányhajrá és gyűjtés (ForestPress)

Kampányhajrát és gyűjtést hirdetett a Védegylet a Zengő érdekében Úgy tűnik, a Zengő körül nagyon gyülekeznek a rosszindulatú viharfelhők – hangzik a Védegylet felhívása, majd így folytatódik: – A kormányzat csak mímeli a töprengést, továbbra is a Zengőn akarják megépíteni a lokátorukat. A pillanatnyilag szerencsés vonás a helyzetünkben: a halálos ítéletet még nem hirdették ki, ezért talán van esélyünk még jobb belátásra téríteni őket.

Hírek

Ki ver vasakat kibe? (indymedia.hu)

Betonacélokat fúrtak a Zengő fáiba. A Civilek a Zengőért Mozgalom nyilatkozata A Civilek a Zengőért Mozgalom 2005. január 12.-én, őrszolgálata jelentéséből értesült arról, hogy ismeretlen személyek, a korábban már ugyancsak ismeretlenek által, festékkel megjelölt, mintegy 23 fába, lyukakat fúrtak és ezekbe nagy átmérőjű betonvasakat vertek. Az ilyen és ehhez hasonló cselekedetek a mozgalom szellemiségétől teljesen idegenek, ezért a Civilek a Zengőért Mozgalom a leghatározottabban elhatárolódik a történtektől és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, súlyos természetkárosítás címén. A történteket, csak mozgalmunk lejáratására irányuló, otromba provokációként tudjuk értékelni, mivel mi a természeti társadalmi és kulturális értékek megóvására szerveződtünk nem pedig azok elpusztítására.

Zengő-ügy

Festékkel jelöltek meg fákat a Zengőn (Dunántúli Napló)

2005. január 11. Pécs - Ismeretlenek festékkel bélyegeztek meg fákat a Zengőn. A zöldek szerint a jelekből akár arra is lehet következtetni, hogy itt épül meg a lokátorállomás Aggodalmukat fejezték ki a környezetvédők, mert ismeretlenek foszforeszkáló V betűket festettek a Zengőn több, a tervezett katonai lokátor lehetséges építési területén álló fákra a közelmúltban. Ügy vélik, a fákat ki akarják vágni.

Zengő-ügy

Megfúrták a zengői fákat. (Magyar Hírlap)

2005. január 13. A kormány készen áll arra, hogy tagokat delegáljon a verespataki hatásvizsgálatokban közreműködő magyar-román vegyes bizottságba. Fordulat történt a Zengő ügyében is. Ismeretlen tettesek megfúrták és betonacéllal tömedékelték el a radar miatt kivágásra ítélt fákat.

Zengő-ügy

Támadás a Zengő fái ellen (Színes Mai Lap)

2005. január 13. Betonacélokat vertek ismeretlenek a Zengő fáiba. Vandálok 23 tölgy- és bükkfa törzsét fúrták át éppen az idő tájt, amikor a környezetvédők bejelentették: ismét készültségbe helyezték a Mecsek csúcsán riadóláncukat. A természet védői tegnap azt mondták: fogalmuk sincs arról, hogy végül hol épül meg az a katonai radarállomás, amelyet a NATO is elfogad.

Zengő-ügy

Zengő-támogatás

Kedves Barátaink! Úgy tűnik, a Zengő körül nagyon gyülekeznek a rosszindulatú viharfelhők. A kormányzat csak mímeli a töprengést, továbbra is a Zengőn akarják megépíteni a lokátorukat. A pillanatnyilag szerencsés vonás a helyzetünkben: a halálos ítéletet még nem hirdették ki, ezért talán van esélyünk még jobb belátásra téríteni őket.

Hírek

Folytatják a magyar madarak elleni ámokfutásukat az olasz vadászok (nyugat.hu)

A talján vadászoknak nem véletlenül van rossz híre hazánkban Fotó: Wolf Ferenc Újabb ínyenc olaszok buktak le Magyarországon. A határőrök Rönök határában állították meg a taljánokat, és ellenőrizték az autóban lévő két hűtőtáskát is, amiből az útravaló helyett védett madarak tetemei kerültek elő. Az olasz férfit, R.L.G-t és menyasszonyát a közeli rábafüzesi határátkelőre szállították, az Õrségi Nemzeti Park szakemberei itt vizsgálták át a táskák tartalmát.

Sajtószoba

Zengő-támogatás

Kedves Barátaink! Úgy tűnik, a Zengő körül nagyon gyülekeznek a rosszindulatú viharfelhők. A kormányzat csak mímeli a töprengést, továbbra is a Zengőn akarják megépíteni a lokátorukat. A pillanatnyilag szerencsés vonás a helyzetünkben: a halálos ítéletet még nem hirdették ki, ezért talán van esélyünk még jobb belátásra téríteni őket.

Partnereink