Hírek az erdő világából

Persányi: Határozott nem a Zengőre (Magyar Nemzet)

2005. január 19. A szakminiszternek egyelőre nincs álláspontja Wekler Ferenc atomtemető tervéről Határozott nemet kell mondani a zengői lokátorállomás felépítésére - ismertette kérdésünkre személyes álláspontját Persányi Miklós. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően adott interjút lapunknak, hogy felvázolta tárcája idei évre szóló terveit. Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.

2005. január 19.

Havilapok

Megjelent a Bakonyerdő 2004. decemberi száma

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. üzemi lapja évzáró interjút közöl Horváth László vezérigazgatóval. Eseményekben bővelkedett az elmúlt év (egyesületi csoport találkozója, nőnap, erdészeti szakmai nap, erdőmegújulás ünnepe, erdei iskola avatása, fakitermelők versenye, nyugdíjas találkozó), és mindemellett jó eredményeket, árbevételt is sikerült realizálniuk. A fahasználati ágazat várokozáson felül teljesített.

2005. január 19.

Havilapok

Megjelent a Természet Világa 2004. évi II. különszáma

"Klímaváltozás - hazai hatások" címmel, szakmai szerkesztő: Mika János. A tartalom: Előszó Már megint klíma? (Staar Gyula)

2005. január 19.

Persányi: Határozott nem a Zengőre (Magyar Nemzet)

2005. január 19. A szakminiszternek egyelőre nincs álláspontja Wekler Ferenc atomtemető tervéről Határozott nemet kell mondani a zengői lokátorállomás felépítésére - ismertette kérdésünkre személyes álláspontját Persányi Miklós. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt követően adott interjút lapunknak, hogy felvázolta tárcája idei évre szóló terveit. Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.

2005. január 19.

bibircses nyír

Dr. Szabó Ilona: A bibircses nyír (<i>Betula pendula</i>) betegségei

A bibircses nyír betegségeit okozhatják élettelen tényezők vagy különböző, élő kórokozók. Ez utóbbiak részben sajátosak, csak a Betula nemzetség fajain fordulnak elő, részben általánosak, vagyis tágabb gazdanövénykörrel rendelkeznek. A nyírpusztulás mint fogalom komplex betegséget jelöl, amelyet több, élő és élettelen betegségokozó tényező együttes és/vagy egymás utáni hatása vált ki. Jellemzően aszályos periódusokban vagy pangóvizes helyeken álló facsoportok esetében lép fel. Gyakori megnyilvánulása a levelek sárgulása, aprólevelűség, a korona csúcsszáradása, adott esetben a fák teljes pusztulása. Az élettelen tényezők közül a vízháztartás szélsőségeinek, vagy a nem megfelelő (pl. meszes) talajoknak van jelentősége. Élő tényezők közül vírusok, különböző, gyengültségi kórokozó gombák, törzskorhasztó taplógombák játszanak lényeges szerepet. Az alábbiakban a bibircses nyír (és általában a Betula nemzetség) Európában gyakori és Magyarországon is előforduló vagy lehetséges kórokozóit vesszük számba, a megbetegített szervek szerint csoportosítva. Levélbetegségek: Cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll nepovirus) Gyakran azonosították különböző erdei fákon, így a nyíreken is. A

2005. január 19.

bibircses nyír

A bibircses nyír fájának tulajdonságai, ipari felhasználása

A nyírek nemzetségének mintegy 70 faja ismert. Ezek közül fakereskedelemi jelentősége elsősorban a bibircses nyírnek van. Az utóbbi évek bútordivatában jelentős szerepet kapott a nyír, mint tömörfa és színfurnér egyaránt. A fatest színe és makrószkópos szöveti jellemzői A bibircses nyír és általában az alacsony és közepes sűrűségű nyírfajok nem rendelkeznek színes geszttel ("szijácsfák"). A nehéz, sűrű szövetű fafajoknál idősebb korban egy sötétebb gesztrész kialakulása figyelhető meg. A bibircses nyír finom szövetű, szórt likacsú fateste világossárga-fehér, néha enyhén vörösbe hajló. Az edények a keresztmetszeten "lisztszerű" pontoknak mutatkoznak. Az évgyűrűn belül a két pászta nem válik el, de az évgyűrűhatárok világos vonalaknak látszanak. A bélsugarak finomak, szabad szemmel alig észlelhetők. A sugármetszeten a bélsugártükrök "atlaszselyem" fényt adnak. A bélfoltok rendszeresek, gyakoriak, bütüfelületen kisebb húrirányú foltok, a hosszirányú húrmetszeten jól látható vörösesbarna csíkok formájában láthatók. A rostkötegek lefutása gyakran hullámos, ez esztétikailag előnyös megjelenést ad a fatestnek. A csomoros nyír különösen keresett, érdekes. Leginkább Karéliában és a Skandiná

2005. január 19.

bibircses nyír

A bibircses nyír (<i>Betula pendula</i>) termőhelyi igénye

A bibircses nyír hazai termőhelyeiről, termőhelyi igényéről, az egyes termőhelyek nyírrel történő hasznosításáról kevés hazai szakirodalom áll rendelkezésre. Részben ennek, részben pedig az egyes korszakaink fafaj-politikájának köszönhetően viszonylag szerény ismeretekkel rendelkezünk a bibircses nyír termőhelyi igényét illetően. Ez eredményezi azt, hogy a nyír, mint őshonos fafajunk, az elegyfafajok listájáról is szinte kiszorult, pedig értékes, dekoratív, szerény igényű és nagy alkalmazkodó képességű fa. Fagyálló, a hőmérsékleti szélsőségeket jól tűrő, mészkerülő pionír fafaj. Számos pozitív tulajdonsága közül nagy vonalakban emeljünk ki néhányat: - Javítja saját termőhelyét, így az általa meghódított területeken a szukcesszió folytán más állományalkotó fafajok mielőbbi megtelepedését teszi lehetővé. - Előnyösen hat az elegyes állományokban, nő azok biológiai ellenálló-képessége. - Pionír jellegéből adódóan képes a viharkárok, erdőtüzek, hótörések stb. utáni gyors regenerációra (RUMSZAUER, 1984). - Fontos szerepet tölt be elő- és védőállományként. - A nemzetközi irodalomban se szeri, se száma a közönséges nyírről írt publikációknak, ezzel szemben a hazai szakirodalom meglehetősen

2005. január 19.

bibircses nyír

A bibircses nyír kultúrtörténeti, kertészeti és táji vonatkozásai

A nyírfa az észak hideg tájainak fája, ahol a korai őszön a vöröslő tőzegmohalápok és sötét fenyvesek között tündöklik aranysárga lombja és fehér törzse. Közép-Európa vidékén pionír fafajként jelenik meg a tájban irtásokon, erdei tisztásokon, vagy nyírjes fenyérekben. Hazánkban elsősorban a hűvösebb, csapadékosabb országrészekben fordul elő. Rokona a molyhos nyír, amely savanyú talajú nyirkos, lápos vidékeken él, északkeleti sík homokvidékünk, a Nyírség névadó fája. A bibircses nyírt a díszkertekben, a nagyobb parkokban, az extenzív fásításokban leggyakrabban színesítő, díszítő elemként találjuk mint szoliter fát, de gyakrabban csoportokban és ligetes telepítésben. Nyír az északi és keleti népek mítoszaiban, a magyar ősvallásban A finnugor nyelvcsalád ősvallásának és mítoszainak legendáit elbeszélő eposzokban a különleges szerepű, megszemélyesített, illetve szent fák között szerepel a nyírfa. A Kalevalában az erdő istennőjének feladata lenne a fák díszítése. Erről olvashatjuk: "Borítsd be az erdőt gyolccsal, posztóval a rengeteget, keríts nyárfára köntöst ékes ruhát égerfára! Vond be a fenyőt ezüstbe, Húzd a lucfenyőt aranyba, Vén fára rézövet rakjál, Ezüstövet más fenyőre, Nyírfár

2005. január 19.

Napilapok

Magyarország zöld éve lesz 2005 (NÉPSZAVA)

2005. január 19. A környezetvédelemi célokra lehívható európai uniós támogatások esetében nem fenyegeti Magyarországot az a veszély, hogy 2006-ig ne tudná lekötni a rendelkezésre álló forrásokat - hangoztatta tegnap Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Hozzátette: éppen hogy az okoz „problémát", hogy túl sok jó projektjavaslat készül a rendelkezésre álló uniós forrásokat meghaladó támogatásigénnyel. Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a strukturális alapok terhére igényelhető támogatásokra már most 2-3-szoros a megfelelően kidolgozott pályázatok többletigénye a rendelkezésre álló mintegy 20 milliárd forintos keretnél. A legnépszerűbbek a szennyvízkezeléssel összefüggő pályázatok.

2005. január 19.

bibircses nyír

A bibircses nyír (<i>Betula pendula</i>) erdőművelési tulajdonságai

A bibircses nyír domb- és hegyvidéki erdeink igen dekoratív, ökológiai szempontból rendkívül fontos elegyfafaja. Az antropogén hatások miatt roncsolódott területeink biológiai újrahasznosításában szinte nélkülözhetetlen. Pionír jellegének következtében lékekben, erdőszéleken, felhagyott területeken (sípályák, nyomsáv) tömegesen fordul elő. Fontosabb külföldi nevei: német: Weißbirke, Gemeine Birke, Sandbirke, Hänge-Birke francia: Bouleau verruqueux angol: Silver Birch, European White Birch Lombozat: laza, sok fényt enged a talajfelszínre, ennek következtében az alatta lévő lágyszárúszint borítása magas. Kevés avart vet, amelynek Ca-tartalma: 65-105 kg/ha/év, mennyisége 3550 kg/ha (JÁRÓ). Gyökérzet: tipikus szívgyökérzetet alakít ki, melynek szerkezete azonban erősen függ a talaj víz- és tápanyagviszonyaitól. A gazdagon elágazó (bojtos alakú) szívgyökér-rendszere már három éves kortól megfigyelhető. A gyökfőtől induló fő-oldalgyökerek, már a tövüknél vastagabb és vékonyabb részekre ágaznak el. Feltételezések szerint a bibircses nyír adja a lombos fafajok között a legkevesebb gyökérfa-mennyiséget. A hajszálgyökér mennyisége magasabb, mint a tölgyeké, mézgás égeré, vagy a szileké. A gy

2005. január 19.

Sajtószoba

Ligetszépe &#8211; könyvbemutató

Meghívó Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2005. január 20-án, 9.30 órakor bemutatja a Ligetszépe című ökológiai olvasókönyvet.

2005. január 19.

bibircses nyír

A bibircses nyír (<i>Betula pendula</i>) rovarvilága

A bibircses nyír (Betula pendula) nagy elterjedési területtel bíró euroszibériai flóraelem. Pionír faj, Magyarországon az Alföld erősen meszes, szélsőségesen száraz termőhelyeit kivéve mindenütt találkozhatunk vele. Közeli rokonával, a jóval ritkább, szórványos előfordulású szőrös nyírrel (Betula pubescens) könnyen hibridizálódik, a két faj közt igen gyakoriak az átmeneti formák. Herbivor faunájuk gyakorlatilag megegyezik, jelenleg nem ismerünk olyan fajt, amely nálunk csak az egyiken, avagy a másikon fordulna elő. Mivel azonban a bibircses nyír Magyarországon jóval gyakoribb, mint a szőrös, ismereteink, adataink szinte kizárólag erről a fajról származnak. A nyírek rovarfaunájához nagyban hasonlatosak még a rokon égerek rovaregyüttesei. Igen sok faj ismert, mely csak ezen a két fanemen fordul elő. A polifág lombfogyasztó lepkehernyók közül igen sok (pld. Lymantria dispar, Operophtera brumata, Erannis defoliaria, Colotois pennaria) táplálkozik rajta. Ezek bármelyike számottevő lombvesztést, akár tarrágást is okozhat rajta. A bibircses nyír kedvelt tápnövénye egyik legszebb nappali lepkénknek, a gyászlepkének (Nymphalis antiopa). Sötétszürke, tüskés hernyóinak hátát vörös foltsor dís

2005. január 19.

bibircses nyír

A bibircses nyír botanikai jellemzése

Nevezéktana A növényvilág első rendszerezője, a svéd CAROLUS LINNÉ 1753-ban megjelent művében, a Species Plantarum-ban Betula alba L. név alatt a bibircses nyírt és a szőrös nyírt még egy kollektív fajként tárgyalja. A német botanikus, ALBRECHT WILHELM ROTH 1788-ban választja szét a két fajt, s a bibircses nyírnek a Betula pendula ROTH nevet adja. FRIEDRICH EHRHART hannoveri nagyhercegi botanikus, LINNÉ tanítványa 1791-ben Betula verrucosa EHRH. névre kereszteli, de a botanikai nómenklatura szabályai szerint - mivel később történt a névadás - ez csak társnévként (szinonímaként) került be a szakirodalomba. A Betula tudományos nemzetségnév hihetőleg a latin batuo, -ere = ütni, levágni igéből ered, mely batula és ebből betula-ként élt tovább, talán azért, mert a nyír ágai a rossz gyermekek megfenyítésére szolgáltak, vagy talán azért, mert a római liktorok (hatósági közkatonák) vesszőnyalábjaihoz (fasces) való anyagot ez a fa szolgáltatta. A tudományos fajnevek mind latinok, az alba fehéret jelent, s a nyír kérgére utal, a pendula jelentése csüngő, lecsüngő az idősebb fák ágrendszere alapján, míg a verrucosa = szemölcsös, bibircses a vessző mirigydudoraira vonatkozik. A magyarban haszn

2005. január 19.

Hegyek és erdők a világban (ForestPress)

"Zeusz trónja" és "Bolygónk tüdeje" –Vojnits András két könyvéről Vojnits András neve nem csak szűkebb szakterületének, a zoológiának művelői között cseng ismerősen. Szenvedélyes utazó, napjaink egyik legismertebb magyar Afrika-kutatója. Szerzője számos sikeres könyvnek, többek között az "Utazás a rejtelmes Kelet-Afrikában"(1990) és az "Afrikai levelek" (2002) című útleírásoknak. Műveiben a nyilvánvaló tárgyi tudást kiváló, fanyar humor fűszerezi, tartalmas és élvezetes olvasmánnyá téve azokat. Alakja rendszeresen feltűnt az 1988. évi Magyar Tudományos Afrika Expedíció történéseit megörökítő "Száz évvel Teleki után" című filmsorozatban is.

2005. január 19.

Száz kutya megölésével gyanúsítják a kilőtt farkast (ForestPress)

Amint arról hírt adtunk, a norvégiai Rendalenben vasárnap sikerült végre kilőni egy farkast abból az ötből, melyet a helyi erdészet illetékesei halálra ítéltek. Norvégia vezető környezetvédelmi illetékesei továbbra is hangsúlyozzák, hogy a farkas védett az országban, bár most lehet, hogy még egyet ki kell lőni. Norvégia környezetvédelmi minisztere azt mondta a parlamentben, hogy éljen a farkas Norvégiában, kis populációban természetvédelmi hatóságok ellenőrzése alatt. A gazdálkodókat és a helyi lakosokat képviselő politikusok több vadászatot szeretnének.

2005. január 19.

Újrindul a termelés a Dráva Faipari Kft.-nél (Napi Gazdaság)

A korábbinál ugyan jóval kisebb létszámmal, de március elején újraindul a termelés a közelmúltban új tulajdonoshoz került Dráva Faipari Kft-nél - közölte Steiner András ügyvezető igazgató. A barcsi székhelyű cég kezdetben 15, áprilisban pedig várhatóan már több mint 50 dolgozóval gyárt főként panelparkettát. A termékek felét a hazai, másik felét pedig a külpiacokon, elsősorban Németországban szeretnék értékesíteni. A több mint 100 éves gyárat működtető társaság elsősorban egyik legnagyobb külföldi megrendelőjének elvesztése miatt, még 2003 áprilisában jutott a felszámolás sorsára.

2005. január 19.

A bibircses nyír (<i>Betula pendula</i>) csemetenevelése

1. Virágzás, termésérés és begyűjtés A bibircses nyír egylaki, váltivarú virágai április-májusban virágoznak. A porzós virágzatok már az előző év nyarának végére kialakulnak. Õsszel már jól láthatók a hosszúhajtások végén egyedül vagy hármasával a csüngő, 3-4 cm hosszú barkák. A termős virágzatok viszont tavasszal, a rövidhajtásokon alakulnak ki hengeres füzérek formájában, amelyeket egymásra fekvő pikkelyek fednek. Tavasszal, a virágzás időpontjában a porzós virágzat jelentősen megnyúlik. Ezzel egyidejűleg kifejlődik a kezdetben aprócska és felálló termős virágzat is és szintén csüngővé válik. A hím virágok jelentős mennyiségű pollent termelnek, amit a szél terjeszt. A pollenszóródás mindössze hat-nyolc napig tart, és legerősebb a felnyílás után 3-4 nappal. Ezután a hím virágok lehullnak, míg a termős virágzatokból hengeres, de - ellentétben az égerekkel - nem fásodó terméságazatok fejlődnek ki. A terméságazatok nyár végén, ősz elején érnek be, amikor szétesnek. A repülő madárhoz hasonló murvapikkelyen 3-3 mag képződik. A termés szárnyas makkocska. Svéd vizsgálatok szerint egy terméságazat átlagosan 450 magot tartalmaz. Egyetlen nyírfa pedig mintegy 10 millió magot hoz évente (SUS

2005. január 19.

Nagy gond az őzek túlszaporodása az USA-ban (AP/ForestPress)

Albany, N. Y.- Az őz az egész országban feleszi az erdőket Populációrobbanás: számuk 500 ezerről 25 millióra nőtt egyetlen évtized alatt Úgy látszik, nem egyedül kis hazánkban okoz gondot az agancsosok nagy száma. Hasonló problémával kell megküzdeniük az észak-amerikai erdészeknek és vadgazdálkodóknak is.

2005. január 19.